Az ország költségvetése tavaly újabb kemény csapást szenvedett, Szlovákia gazdasága lényegesen meggyengült, a nemzetközi rangsorban hátulról a harmadik helyen végzett. Mint ahogyan az Eurostat adataiból kiderül, a szlovák államadósság GDP-hez viszonyított aránya 3,4 százalékponttal nőtt.
Ebben az összehasonlításban nálunk rosszabb helyezést csak Málta (3,6 százalékpontos növekedés) és Csehország (4,2 százalékpont) szerzett. Ellenkezőleg, a legjobban gazdálkodó országok közé sorolható a tavalyi eredmények alapján meglepő módon Görögország, Ciprus és Portugália, melyek adósságállománya a járvány ellenére lényegesen csökkent.
„A gazdasági eredményeket jelentősen befolyásolta a járvány, mely meghatározta azt az összeget is, mellyel a kormánynak a gazdaságot kellett kisegítenie, valamint a költségvetés bevételi oldalát is, főként a mobilitás és a fogyasztás korlátozása miatt“ – értékelte a helyzetet a Szlovák Takarékpénzár elemzője, Matej Horňák.
Másrészt a munkaerőpiac jó kondícióban volt, ami a korlátozások feloldásával pozitívan befolyásolta a költésvetés bevételi oldalát. „Fontos szerepet játszott az ország nagyobb összegű készpénztartaléka is, mivel az állam kihasználta a pénzpiacok kedvező feltételeit a tartalékképzésre, ami azonban növelte az adósság mértékét“ – tette hozzá Horňák.
Szlovákiai államadósságának a GDP-hez viszonyított aránya így tavaly elérte a 63,1 százalékot, ami pénzben kifejezve 61,3 milliárd eurót jelent.
Mint ahogy a Költségvetési Felelősség Tanácsa felhívta a figyelmet, Szlovákia tavaly történelme legnagyobb adósságállományát produkálta. „Ennek értéke még inkább eltávolodott az úgynevezett adósságfék-szabályok legmagasabb határértékétől, ami jelenleg a GDP-hez viszonyított 56%“ – állapították meg.
A gazdasági szakértők feltételezése alapján idén sem várható számottevő javulás. A költségvetési hiány GDP-hez viszonyított értéke várhatóan 6 százalékos lesz.
A költségvetést idén lényegesen terhelik a humanitárius és védelmi célokat szolgáló kiadások, valamint a gazdasági válság hatásainak enyhítésére fordított összegek.
Az INESS elemzője, Radovan Ďuran szerint a kormánynak nem ajánlatos újabb milliárdos szociális csomagokra költenie,
az infláció ugyanis elnyeli a költségvetési bevételt, s amennyiben sikerül féken tartani a kiadásokat, csökkenthető a deficit. „A bizonytalansági tényező azonban magas és az ukrajnai konfliktus további fejlődése módosíthatja a gazdasági kilátásokat. A nehéz feltételek ellenére a munkaerőpiac megőrizte stabilitását, márciusban enyhén csökkent a munkanélküliek száma. Pozitív hírek érkeznek a korlátozások feloldásának köszönhetően az eurozóna szolgáltatásai irányából, viszont egyes ipari ágazatok nehéz időket élnek“ – fejezte be Horňák.
(NZS/Felvidék.ma/Eurostat/aktuality.sk)
