Hányszor találkozunk olyannal, hogy egy jó ötlet végül mégsem valósul meg, egy jó termék mellékvágányra kerül, esetleg szertefoszlik egy álom? Manapság már nemcsak a televízióból ismerjük az amerikai csillogást, hanem részévé vált a mindennapoknak. A marketing és a dizájn ugyanis legalább annyira fontos eleme egy terméknek, mint maga a termék. Épp ezért ezekre manapság már külön ágazatok specializálódnak, és stratégiákat állítanak fel az egyes szintek felépítésére. Érvényes ez mind a piaci világra, mind a közszférára, vagy akár a magánszektorra. A grafika, a stílus, a dizájn és a marketing ott rejlik gyakorlatilag mindenhol, amikor csak egy liter tejet veszünk is.
Sokan viszont azt hiszik, hogy ez kimerül a reklámszlogenekben, a feliratok díszességében vagy a grafikai elemben. Ennél „egy árnyalattal” bonyolultabb ez a világ – véli Szusztor Péter zselízi dizájnér, akinek számos hajmeresztő projektje valósult meg a városban. Lepedőkből szerkesztett labirintus egy gyereknapon, nagyméretű 3D betűk az Országos Népművészeti Fesztiválon, vagy életnagyságú emberi alak egy zselízi történelmi személyről a Sacher-házban. Az egész szobákat betöltő modern freskó falképekről és a kreatív ajándékokról már nem is beszélve. Erről a mindenki által napi szinten ismert, de keresztmetszetében nem átlátott világról beszélgettünk az EPS Design vezetőjével.
(Fotó: Szusztor Péter archívuma)
Miért olyan fontos szerinted a marketing, a dizájn?
Manapság mindkét frázis mélyen befolyásolja az emberek ízlését és költekezési hajlandóságát. Ha egy termék tervezése, csomagolása és terjesztése jól van beállítva, akkor az egy vagy több influenszer beszervezésével napok alatt óriásit tud robbanni a szociális oldalakon. Engem csak az bosszant, ha a termék ócska, gyenge minőségű, viszont a marketing és a körülötte megtervezett reklám képes becserkészni a vásárlókat. Például hányszor történt meg, hogy egy bort a csomagolása alapján választottunk, viszont amikor a pohárba vagy a nyelvünkre kerül… nos, lehet jobb lett volna a mellette lévőt választani a polcról.
Mi a titka annak, hogy ennyire átszőtte a világot mindez?
Titka? Nincs ebben semmi titok. Inkább versenynek látom az egészet. Az Egyesült Arab Emirátusokban a LEGnagyobb, LEGmagasabb, LEGhoszabb, az ELSŐ a mérvadó. Minél több szemet, csodálatot, turistát vonzzon az architektúra. Az élelmiszerüzletekben a legkiválóbb AKCIÓ, a LEG-termékek töltik meg a polcokat és mindez azon alapul, amit az ember a szórólapokon, tévében, rádiókból, illetve interneten lát-hall. Ezek tervezése nélkül lehet már el sem tudnánk képzelni a világot. Vagy mégis?
(Fotó: Szusztor Péter archívuma)
Van esélye szerinted ezek nélkül a formai elemek nélkül egy terméknek a piacon?
Esélyt mindenféleképpen adhatunk, de tudni kell, hogy kinek készítjük a terméket. Az egyetemen megtanultam, hogy ha valamit készítek, akkor azt méretre, csoportra vagy legalább egy tipikus emberi körre szabjam. Legyen átlátás a múltban hasonló termékekről, kik hogyan és miért használták és úgy újítsam fel, hogy az valami innovációt hozzon. Ha valami olyat tervez meg az ember, ami még nincs és az egy okos megoldás, akkor annak kevés marketing, reklám kell a felfutáshoz, mert eladja önmagát.
Neked mi a fő profilod?
Nem szeretem ezt a kérdést, mivel nincs olyan, hogy én csak ezzel vagy azzal foglalkozom. Nagyon sokszor halottam már, hogy „menj a Szusztor Petihez, ő majd kitalálja, hogy mi legyen.” Ez bár jólesik, mert azt jelzi, hogy az emberek megbíznak a kreativitásomban, és tudják, hogy kitalálom a „lehetetlent”, sőt, ha adódik rá lehetőség, akár még választani is lehet, de nem könnyű úgy csinálni valamit, ha maga a megrendelő se tudja, hogy pontosan mi legyen. A fő profilomnak talán a tervezést mondanám, a grafikai, illetve mechanikai rész is, egy adott tárgy előállítása, felfüggesztése. De a régi „reklamka, reklámstúdió” az alap.
(Fotó: Szusztor Péter archívuma)
Milyen érdekes dolgokat valósítottál meg eddig?
Hogy kinek mi az érdekes, az nézőpont kérdése. Például elsős diákok iskolatáskáinak a tervezési kollekcióján dolgozom évek óta Csenger Adriennel (Rey Bag). Horvátországban, sőt Ausztráliában is voltam már festeni egyedi falképeket. Kínába is tervezek termékcsomagolásokat, melyek aztán Európában kerülnek az üzletek polcaira. A legújabban egy ECO logikus játékkollekción – LOGIQ – dolgozom. Bízom benne, hogy figyelmet és érdeklődést kelt az emberek körében.
Honnan jött az ötlet, a vonzódás, hogy ezzel foglalkozz?
Spontán az egész magától jött. Azt tudni kell, hogy pozsonyi főiskolán az első szemeszterem zátonyra futott és ezután egy üzletben kezdtem dolgozni, ahol festékszórókat árultak konkrétan graffiti készítésére. Nem kellett sok, hogy én is elsajátítsam a falfestés alapjait, majd idővel ezzel is kerestem a kenyeremet. Édesanyám javaslatára beadtam a Szlovák Műszaki Egyetem (STU) Építészeti Karának dizájn szakára a jelentkezésemet, és tehetség felvételin 250 jelentkező közül a 8. lettem. Ezután már tudtam, mi érdekel, hol akarok elhelyezkedni.
(Fotó: Szusztor Péter archívuma)
Mit kell tudni a vállalkozásotokról?
Testvéremmel, Évával alapítottam, aki Pozsonyban tevékenykedik kreatív lakberendezőként. Nemcsak, mint nővérre nézek fel rá, de mint kollégára is. Bár hasonló, mégis külön szakmánk van. Ő ugyanott végzett, de mint építész-tervező mérnök. Gyakran segítünk egymásnak és örülök, hogy így kijövünk egymással, mert gyerekkorunkban ez pont fordítva volt. A neveinkből alakult ki a cégnév is, az EPS Design:Eva-Peter-Szusztor. Szeretünk utazni és inspirációkat szerezni külföldről, melyeket alkalmazhatunk a munkánkban. Nagyon sok ötletünk van, ezeket néha nehéz és érdekes megvalósítani, de szeretjük a kihívásokat. Szóval tulajdonképpen egy családi kis vállalkozás, amiben szüleink, közeli rokonaink, barátaink sokat segítenek.
Mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást ilyen téren?
Ha egy olyan dologgal jönnek hozzám, ami megfog, amiben látok fantáziát és kihívást, és nehéz rá megoldást találni, amit esetleg még senki nem oldott meg. Nagyon szeretem a természetet, sok időt töltök kint és próbálom óvni is. Az öko tematika az, ami most megfogott. Ezzel szeretnék a jövőben többet foglalkozni.
(Fotó: Szusztor Péter archívuma)
Mi a kedvenc elfoglaltságod a munkádban?
A látványtervek készítése, amikor látom a visszajelzést, hogy ezt így meg lehet oldani, ez tetszik.
Mik a tervek a jövőre vonatkozóan?
Szeretném folytatni azt, amit kiépítettem immár 6 éve. Nagyon jó lenne, ha nem is a nagyvilágban, de legalább Zselízen tudnék valami olyat magam után hagyni, amire az emberek emlékeznek. Természetesen ez ne rossz legyen, hanem jó.
(Fotó: Szusztor Péter archívuma)
Számos munkában együttműködsz közhasznú szervezetekkel: rendszeresen bedolgozol az Országos Népművészeti Fesztiválnak, több projektben dolgoztál együtt a Sacher Polgári Társulással, és nemcsak játékosa, de marketingese, forgalmazója is vagy a zselízi fociklubnak. Mit kell ezekről tudni?
Sok helyen kedves ismerőseim, aktív, tevékeny barátaim vannak. Az ilyen és hasonló személyekkel nagyon szeretek együttműködni, és ha a munkám segít, akkor már megérte az idő- és energia befektetést. Nagyszerű projekteket valósítottunk meg, legyen az a focipálya lelátója, illetve beltér felújításának látványterve. Az ONF fesztivál 3D óriási betűinek tervezése, kivitelezése és minden évben a felállítása; vagy a Sacher egyesület kiállításai kül-, illetve beltéri képeinek nagyméretű kivitelezése. Ezenkívül számos városbeli ügyes vállalkozóval, céggel dolgozom együtt, akiknek különféle reklámtárgyakat, lapokat, levonókat, feliratokat készítek. Természetesen nem szeretném kihagyni a környező falukat, a szűkebb-tágabb régiót sem, melyekkel szintén sikeres projekteket oldottunk meg.
(Fotó: Szusztor Péter archívuma)
Mi motivál leginkább a munkádban?
Mindenféleképpen az ügyfél elégedettsége. Megtörtént, hogy kétszer-háromszor is kinyomtattam valamit, mivel elsőre nem sikerült „tökéletesre” a termék. Általában szeretem a visszacsatolást, hogy elégedett-e a megrendelő a munkával, amit kapott. Szeretek precízen dolgozni és előre átgondolni, mit hogyan fogok elkészíteni. Nem szeretem ha sürgetnek, hogy minél gyorsabban legyen meg. Hogy az önreflexió se maradjon el, nagy hiányosságomnak tartom, hogy a helyesírás nem az erősségem, ezért mindig kérem az ügyfelet, hogy a végső kivitelezés előtt maga is ellenőrizze a tervet, mert utána már nehezebb a korrekció (persze mindent meg lehet oldani). Ha pedig kevesebb a munkám, nem vagyok elégedett, mert nem tudom hajtani magam.
(Csonka Ákos, Felvidék.ma)
