Gyönyör József jogász, jogtörténész, politológus, közíró 1920-ban született Szalatnyán. Két évvel ezelőtt volt születésének a századik évfordulója. A megemlékezés elmaradt. Vannak azonban, akik őrzik emlékét, szellemi örökségét.
Életének egyes állomásait érdemes ismertetni a Wikipédiáról – melyek nagyban meghatározták életfelfogását, munkásságát, célkitűzéseit. Hároméves korában családja Egegre költözött, majd kivándoroltak Franciaországba. Francia iskolában kezdte tanulmányait, azután 1939-ben érettségizett az ipolysági reálgimnáziumban. Felvették az egri érseki jogakadémia rendes hallgatói közé, ahol 1939. szeptember 30-tól 1943. június 7-ig elvégezte a jog- és államtudománykari tanfolyamot. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tett államtudományi szigorlatot, melynek eredményeként 1943. december 11-én doktorrá avatták. Ekkor Budapesten élt, és 1939. november 16-tól 1947. január 7-ig havidíjas hivatalnokként a Központi Városházán dolgozott. A második világháborúban Budapesten szovjet hadifogságba került. Édesanyja kérésére nem távozott nyugatra, bár rokonainak nagy része Kanadában élt. A népbíróság perbe fogta.
Az enyhülés időszakában sem kapta meg a csehszlovák állampolgárságot. Közel tíz esztendőn át tartózkodási engedéllyel élhetett szülőföldjén és vállalhatott fizikai munkát, mialatt további zaklatásoknak volt kitéve.
1948 végén a Korponai Járási Hivatalba került, majd húsz éven át a kerületi nemzeti bizottság alkalmazottja volt, s 1969-től a kormány nemzetiségi főosztályán dolgozott. Mint közíró 1968 márciusában már írt az Új Szóba a második világháború után a csehszlovákiai magyarságot ért megpróbáltatásokról.
A csehszlovák állampolgárságot 1955-ben kapta meg újra, majd az államigazgatás különböző szintjein betöltött tisztségek után 1969-től a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala nemzetiségi főosztályának munkatársaként dolgozott. A szlovákiai magyarság jogtörténetével, történelmével és jogi helyzetével foglalkozott.
Gyönyör József neve leginkább a nyolcvanas évek végén, majd a kilencvenes évek elején vált ismertté. Főleg művei alapján, melyek a felvidéki magyarság addig nem ismert legfontosabb dokumentumai lettek.
Öt könyve jelent meg: Államalkotó nemzetiségek. Tények és adatok a Csehszlovákiai nemzetiségekről (1989), Mi lesz velünk, magyarokkal? Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig (1990), Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (1992), Közel a jog asztalához. A csehszlovák állam kezdeti nehézségei, területi gyarapodása, ideiglenes alkotmánya, alkotmánylevele és annak sorsa (1993), Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában (1994).
Gyönyör József 2003-ban meghalt, s mintha a neve is elfeledett lenne, alig esik szó róla, akár évfordulói kapcsán sem. Születésének századik évfordulója adta az apropót, hogy
egykori ifjabb pályatársa, Gyurcsík Iván jogász felkutassa munkásságát, s egy kötetbe szerkessze a mindenkori használatra ajánlott dokumentumokat.
A Méry Ratio gondozásában megjelent Gyönyör József emlékkötet – „Lesz-e még végre igazi hazánk? címmel méltán kelti fel a figyelmet. Gyurcsík Iván „Szülőföldön hazát keresni” című bevezetője után három részben foglalkozik az egykori történelmi időszakkal, neves történészek írásaival.
Az első részben a történelmi háttér, a második részben tanulmányok a szlovákiai magyarság politikai helyzetéről, a harmadik részben pedig válogatott írások olvashatók Gyönyör József írásaiból. Az utószóban Szalayné Sándor Erzsébet a „Mire tanít Gyönyör József életműve?” kérdésre keresi és adja meg a választ. A térképjegyzék pedig képet ad Trianontól csaknem napjainkig, a felvidéki sors számbeli adatairól, etnikai és közigazgatási helyzetéről az adott időszakban.
A csaknem négyszáz oldalas kötet hasznos nemcsak a hazai magyar egyetem hallgatói, a középiskolák diákjai és tanárai részére, de eligazítást ad a (cseh)szlovákiai magyarság helyzetéről mindazoknak, akik érdeklődnek a (cseh)szlovákiai magyar sors miértje és sorstragédiáinak folyamata iránt. A könyv bemutatására ez év tavaszán került sor szülőfalujában, Szalatnyán.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
