Felavatták a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét szombaton Kiskőrösön.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az ünnepségen úgy fogalmazott:
„Petőfi világa, versei, költészete minden magyar legtermészetesebb lelki, nyelvi otthona”.
Kiemelte, hogy Petőfi páratlan szellemi örökségének megőrzésében a kiskőrösiek érdeme óriási. Itt van Magyarország legelső irodalmi emlékháza, amely a híres emberek szülőházai közül elsőként kapta meg a történelmi emlékhely kitüntető címet – tette hozzá. A megújult, korszerűvé és akadálymentessé vált Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban a költőzseni alkotói időszakát és családjának relikviáit bemutató két új kiállítás is nyílik, hogy Kiskőrös a Petőfi 200 emlékévben és azután is méltóképpen mesélhessen legnevesebb szülöttéről – ismertette az államtitkár.
Fürjes Balázs szerint
Petőfi költészetében minden magyar hazatalál. Hazatalálhat önmagához, szeretteihez, Istenhez, sorsához, szép és szomorú érzéseihez. Hazatalálhat nemzetéhez, hazatalálhat a szabadsághoz
– fogalmazott.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. MTI/Vasvári Tamás
Pataki András, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára szerint „Petőfi szellemisége velünk él”, és Kiskőrösön van valami egészen szokatlan, nem az irodalomtudományban gyökerező, de mégiscsak valahogy a mindennapi életünket átható „Petőfiség”.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 9 milliárd forintot fordít a Petőfi 200 rendezvényeinek életre hívására.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója szerint „Petőfi Sándor sokkal színesebb és összetettebb személyiség volt, mint amit velünk láttatni szándékoztak”, egyszemélyben összegzője „a nagy magyar népléleknek”. Mint mondta, Petőfi költészete minden magyar életének szerves része. Móczár Gábor emlékeztetett arra, hogy
a nemzeti és történelmi emlékhelyek a magyar történelem sorsfordító eseményeihez kapcsolódó helyszínek. Jelenleg 21 nemzeti és 60 történelmi emlékhely van Magyarországon, amelyeket különleges emlékoszlopok, sztélék jelölnek.
Hermann Róbert történész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja, a Magyar Történelmi Társulat elnöke avató beszédében elmondta: kevés olyan költője van a magyar irodalomnak, aki „ennyire sokfajta húron tudott egyformán magas szinten játszani”.
Hangsúlyozta: joggal lesz most már nemcsak irodalmi, de történelmi emlékhely is Petőfi Sándor szülőháza, hiszen „ez az ember voltaképpen történelmet is csinált, amellett, hogy zseniális költő volt”. Hermann Róbert szerint Petőfi nem élt hiába, hiszen azok a versek, amelyeket megírt, mindörökre velünk maradnak, akárcsak az a történelmi szerep, amelyet játszott.
Szende László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium múzeumi főosztályvezetője a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum két új állandó tárlatának megnyitása kapcsán elmondta: a kiállítások egyrészt bemutatják, hogy milyen volt a Petrovics család társadalmi helyzete a költő születése idején, valamint jellemzik Petőfi 1842 és 1849 közötti alkotói időszakát.
Hangsúlyozta: egy-egy kiállítás a helyi közösség számára is meghatározó élmény. A tárgyakon kívül az itt alkalmazott interaktív elemek a kiskőrösiek identitását is erősítik.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Szilágyi Márton irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a Költőnek szült anyám című állandó kiállítás megnyitásakor arról beszélt, hogy egy költőnek emléket állító irodalmi emlékhely többféle feladatot is betölt. Egyrészt hozzájárul az illető kultuszának és népszerűségének megőrzéséhez, ugyanakkor egy írói életpálya apropóján egy eltűnt életforma kereteit is megőrzi.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a 7 év című állandó tárlat megnyitója kapcsán elmondta:
a Kiskőrösön 200 éve született költő szűk hét esztendő alatt világirodalmi nagysággá írta magát. „Önmagában már ez is elegendő lenne, hogy tisztelegjünk nagysága előtt”, de Petőfi Sándor több mint költő, több mint világhír, több mint a Kunság nagy szülötte
– tette hozzá.
Demeter Szilárd szerint Petőfi a legtöbbet adta a magyar szabadságért, amit ember adhat, az életét. Petőfivel tehát a magyar szabadságot ünnepeljük – hangsúlyozta.
Domonyi László, Kiskőrös polgármestere emlékeztetett arra, hogy Petőfi szülőháza, a város legfontosabb épülete már 142 éve működik nemzeti zarándokhelyként, hiszen Jókai Mór 1880 októberében „minden magyar számára megnyitotta”. Hangsúlyozta: Kiskőrösön – igazodva a modern időkhöz – napjainkban az emlékkiállítás és kultuszéltetés olyan új formáit keresi, amelyek mindenkihez eljuttatják Petőfi Sándor költeményeit, gondolatait és világlátását.
(MTI)
