A tavalyi esztendő nagyon nehéz volt, de idén egy könnyebb, egy jobb év elé nézünk – hangsúlyozta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Felidézte: meg kellett küzdeni a koronavírus-járvány és a háború hatásaival, „az energiaárak fölrepültek az égbe, az infláció a felhőkben volt”.
Meggyötört bennünket a 2023-as év, de most, hogy ezen túljutottunk, hogy ezt megoldottuk, egy könnyebb, egy jobb év elé nézünk. Az, hogy ezt együtt oldottuk meg, nem egyéni menekülőpályákat találtak a magyarok, megerősíti szerintem a magyarok képességét arra, hogy egyre jobb és jobb teljesítményt nyújtsanak a világgazdasági versenyben is. Tehát emeli az ország életminőségét és sikeres nemzetté tesz bennünket – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor hozzátette: erre szükségünk is van, hiszen „a 20. század nem éppen a magyarok sikereitől volt hangos”.
Intenzív, diplomáciai szempontból sűrű évre számít 2024-ben a miniszterelnök.
Orbán Viktor kifejtette, megkezdték az előkészítését „annak a hosszú menetelésnek”, hogy július 1-jétől az év végéig Magyarország adja az Európai Tanács soros elnökségét, ez nagyon intenzív diplomáciai munkát is igényel.
A kormányfő kiemelkedő eseményként értékelte Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi budapesti látogatását, akivel már 33-szor találkoztak. Hozzátette: örül, hogy egy „régi harcos” visszatért, mert egy régi harcossal mindig könnyebb, mint egy új partnerrel, bár az új sem rossz, mert az új román miniszterelnökkel történő együttműködés is komoly lehetőséget tartogat a kétoldalú kapcsolatok javításában.
A vietnami miniszterelnök látogatásáról azt mondta, az ázsiai országok felemelkedése nem átmeneti jelenség, a Nyugatnak meg kell értenie, hogy nem egyedül diktálja a gazdasági játékszabályokat.
A nemzeti konzultáció azt bizonyítja, hogy továbbra is erős ország, erős nemzet vagyunk, az üzenetet pedig meg fogják hallani Brüsszelben – mondta.
Míg a magyar nemzeti összetartozás ezer, addig a nyugat-európai egy-kétszáz évre tekint vissza. Mivel nincsenek körülöttünk rokonaink, az összetartozás, az életösztönök, a „mély nemzeti gondolatok Magyarországon nagyon erősek”, és ezt bizonyítja a nemzeti konzultáció is, amelyet másfél milliónál több ember töltött ki, „mivel úgy gondolták, hogy az ország szempontjából fontos” – mondta a kormányfő.
Hozzátette: amivel Brüsszelben előhozakodnak, hogy miért nem adják ide a nekünk járó uniós pénzeket, mi a bajuk Magyarországgal, „az sületlenség, az csak egy blabla”. A valódi probléma a migráció, a gender, meg a háború. De ezekben a kérdésekben nem tudunk engedni – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, „ezek fontosabb kérdések, az életnek értékesebb részei, mint a pénz”.
Nincs az a pénz, amiért migránsokat engednénk be, és nincs az a pénz, amiért meg fogjuk engedni, hogy „ellakják tőlünk az országunkat” – emelte ki.
A kormányfő hangsúlyozta: nincs az a pénz, amiért olyan állapotokat megengednénk, amit a nyugat-európai államokban tapasztalni lehet. Példaként említette a terrorveszélyt, a bűncselekményeket, a párhuzamos társadalmakat.
Orbán Viktor hozzátette: nincs az a pénz, amiért az LMBTQ kezére adnánk a gyermekeinket és az unokáinkat. Ez lehetetlen, a magyar családokban „elgondolhatatlan”, a gyerekek nevelése, különösen a szexuális nevelés, mindig a családokra és a szülőkre tartozik, ezt nem veheti el tőlük senki, az iskola meg különösen nem – jelentette ki.
Nem tudnak bennünket pénzügyileg megzsarolni ezekben a kérdésekben, mert ezek fontosabb kérdések, mint a pénz – mondta.
A miniszterelnök a közelgő európai választások kapcsán úgy értékelt: elő kell jönni a farbával, meg kell mondani, ki mit akar. A választás ezekről a kérdésekről fog szólni, a migrációról, a családjainkról és a háborúról – mutatott rá.
A magyar emberek 2023-ban bebizonyították, hogy a magyar gazdaság európai uniós pénzek nélkül is válságálló, a legnehezebb periódusokon is túl tud jutni – jelentette ki.
A kormányfő hangsúlyozta: amikor leginkább kellett volna az uniós pénz – a koronavírus-járvány után, vagy az energiaárak növekedésének időszakában –, akkor nem jött, ennek ellenére Magyarország mind a két válságot megoldotta.
Hozzátette: az inflációt is sikerült letörni uniós segítség nélkül 25 százalékról 6 százalék környékére, és 2024-ben a gazdasági növekedés tekintetében is „szép jövő előtt állunk”, európai összevetésben is az „élbolyban leszünk”.
(MTI/Felvidék.ma)
