A legtöbb erődítményhez, dombon álló várhoz tartoznak különleges, olykor titkos járatok. Legendák sora eleveníti fel ezek létezését, építésének történetét. A kékkői vár sem kivétel. Jelen írásunkban a járatokhoz kapcsolódó történeteket, mendemondákat tekintjük át.
A Szlovák Nemzeti Múzeum fenntartásában lévő vár egyedülálló játék- és bábmúzeumnak ad otthont. Az épületegyüttes az utóbbi évek sikeres pályázatainak köszönhetően fokozatosan megújult. A barokk stílusú kastély homlokzata megszépült a hozzá vezető kőhíddal egyetemben. A várromon is állagmegőrző munkálatokat végeznek.
Előtérben a jégverem, mögötte a kastélyhoz vezető kőhíd (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A várárokban megbúvó járatokat is restaurálták az elmúlt időszakban. A múzeumi barangolás részeként az egyes járatokat is megtekinthetik az érdeklődők.
Számos legenda fűződik ezekhez a különböző mélységű járatokhoz.
Kékkő vára évszázadokon át a Balassa família birtokában volt. A 12. században ők építették fel a gótikus várat. A település fölé magasodó dombon álló építmény fontos szerepet kapott a török időkben. A törökellenes védővonal részeként próbálta megállítani a törökök előretörését.
A jégverem (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A törökök 1575 és 1593 között elfoglalták és el is pusztították a várat. Ekkor még a Balassáknak sikerült helyreállítaniuk, azonban a következő török támadásban újra megsemmisült.
Ezt követően már nem állították helyre az építményt. A vár romjai ma is láthatóak. A bástyák mellett a várfal egyes részei is megmaradtak, hirdetve a dicső múlt emlékeit.
A jégverem belseje (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Falai között megfordult a törökverő Balassi Bálint költő, ennek emlékére a Palóc Társaság kétnyelvű emléktáblát állíttatott a vár udvarán.
A 18. század első felében a várrom szomszédságában barokk stílusú kastélyt építettek. A kastély U alakban fogja közre a várromot. A 19. század utolsó éveiben kihalt a Balassa család, Kékkő új birtokosai az Almássyak lettek, később a csehszlovák állam tulajdonába került.
Az egyik járat bejárata a várárokban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Hivatalépületet, levéltárat, majd múzeumot alakítottak ki a kastély falai között. Az alábbi cikkünkben mutattuk be részletesebben a kékkői várat és a kiállítást. A kékkői vármúzeum ékköve a kastély jobb szárnyában található Szent Anna-kápolna.
A várromot és a barokk kastélyt várárok övezi. Részben a kastély belső udvarához vezető kőhíd hídfőjében alakítottak ki egykor járatokat. Mint a magyar nyelvű információs táblán olvasható,
a vár előtti járatokat valószínűleg kézzel vájták ki a homokkőben. Élelmiszer- és bortárolóként használták eleink.
Ugyanakkor menekülőfolyosóként is szolgált a közeli erdőbe.
Járatok bejáratai a kőhíd talapzatában (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A legenda szerint az említett járatok a környező várakig, a gácsi, a füleki és a divényi várig vezettek.
Ami biztos, hogy a járatok labirintusai elvezettek a kékkői gótikus alsóvárig. Ezt a fennmaradt alaprajzok is bizonyítják.
A török hódoltság idején épültek ki a járatok, ezeket menekülési útvonalként és búvóhelyként használták. Az egykori kékkői lakosok három járatról tudtak a vár közvetlen közelében.
A nemrég felújított kőhíd (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Állítólag az egyes járatok olyan nagyságúak voltak, hogy oda még lovas kocsival is behajthattak. Vélhetőleg mindez csupán pletyka. A valóságban maximum a járatok bejáratáig mehettek az élelmiszerrel és a boroshordókkal megrakott szekerekkel. Ezt láthatták a helyiek.
Ugyancsak legenda szólt arról is, hogy a török hódoltság idején a Balassák kincseit rejtették el a járatokban. Egy történet szerint az Esztergomnál a törökkel vívó Balassi Bálint egy jó katonáját küldte Kékkőre a família kincseiért. Azonban a hűséges szolga már nem találta élve a várparancsnokot, így a család vagyona odalett a labirintusban.
A barokk kastély homlokzata (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Napjainkban részben feltárták és felújították a járatokat. Egyes szakaszok látogathatóak.
A várárokban találjuk a grófi jégvermet. A magyar nyelvű tájékoztató szerint a kastélyhoz közeli jégverem valószínűleg Balassa Gábor 1730-as átalakítása után épülhetett meg. Ő kezdeményezte az alsóvár barokk kastéllyá való átalakítását. A vermet lófogattal is könnyű volt megközelíteni. A jégtáblákat egykor az Ipolyon át szállították Kékkőig.
A barokk kastély homlokzata is megújult (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A jégverem az elejtett vadak megfelelő körülmények között történő tárolására szolgált. A kialakításának és a jégtábláknak köszönhetően állandó alacsony hőmérsékletet biztosított a nyári hónapokban is. A jégvermet bő egy évtizede újították fel.
A nyári időszakban érdemes ellátogatni Kékkőre. A várrom és a kastély mellett barangolhatunk egyet a szebb napokat látott kálvárián, megállhatunk a Balassák ősi nyughelyénél, de érdemes a városkában is sétálni egyet.
Az egyik alagút bejárata (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
