Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) csütörtöki, november 21-i plenáris ülésén, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjét követően a budapesti Várkert Bazárban tartott előadást.
Beszéde elején a miniszterelnök megemlékezett a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról.
Értékelése szerint a tavalyi és az idei év a magyar nemzetpolitika egyik legizgalmasabb időszaka volt.
Kiemelte, bármilyen erős is legyen az anyaország, nem tudja alapvetően megváltoztatni a közép-európai realitásokat, arra azonban képes, hogy életben tartsa a reményt: amikor majd a dolgok ismét megfelelő módon rendeződnek újra, akkor a magyarok ne álljanak készületlenül.
Az eddigi nemzetpolitikai eredmények tehát nem a megoldást jelentik, hanem a remény életben tartását – szögezte le.
Emlékeztetett, a kormányzat 2010 óta összesen 1374 milliárd forintot, évi mintegy 100 milliárd forintot költött nemzetpolitikára, ezzel a 2010 előtti időszak évi 9,1 milliárdos támogatását sikerült megtízszerezni.
Ebben az összegben nincsenek benne a gazdaságfejlesztési programok: 330 milliárd forint értékben valósítottak meg 9300 beruházást a Kárpát-medencében a magyar államhatárokon kívül. Idén 2,5 milliárd forinttal támogatnak különböző szervezeteket, az oktatás, kultúra, egyház, sport és ifjúság területén, ezen felül 96 nemzeti jelentőségű intézmény működését biztosítják – tette hozzá.
Összegzése szerint az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti.
Kiemelte: a magyar diplomáciatörténet legsűrűbb éve volt a 2024-es. Májusban itt járt a kínai elnök, nemrég pedig itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, „negyven-egynéhány európai államfő jött el, hogy jól elszigeteljen bennünket” – fogalmazott.
A magyar főváros adott otthont az Európai Unió 27 tagállama informális csúcstalálkozójának is, ahol elfogadták a budapesti nyilatkozatot. Ez „talán az utolsó kísérlet arra, hogy az európai versenyképességet megmentsük” – jelezte.
Sok mindennel foglalkoznak ma a „brüsszeli buborékban”, de legkevésbé az európai gazdaság versenyképességének javításával. Ám itt, Budapesten, a sarkukra álltak az európai vezetők, és a talán történelmi jelentőségű budapesti nyilatkozat formájában feladatokat szabtak a brüsszeli bürokráciának – közölte.
Visszatekintése szerint teljesült az az európai választási kampány idején megfogalmazott remény is, miszerint a liberális, progresszív politikai erőkkel szemben a patrióta erők legyenek többségben a nyugati világban.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A Patrióták frissen megalakult európai parlamenti képviselőcsoportja „első dobásként” rögtön a harmadik legnagyobb frakcióként jött létre – emelte ki.
A miniszterelnök kitért az amerikai elnökválasztás eredményére is, amellyel elmondása szerint Amerika patrióta fordulatot vett.
A 2024-es esztendőben az amerikai elnökválasztással, az európai választással, a sikeres egész éves diplomáciai munkával a magyar külpolitika mozgásterét sikerült kiszélesíteni – értékelt Orbán Viktor.
Elmondta: Magyarországon a külpolitikai gondolkodásban két politikai iskola létezik. Ezek egyike az, hogy tőlünk nyugatra egy versenyképesebb, fejlettebb és boldogabb életet lehetővé tevő, modernebb világ létezik, ezért az a feladatunk, hogy ezt megismerjük, ahol kell, „magyarítsuk”.
Az elmúlt időszakban azonban azt látni, hogy ennek a gondolatnak az evidens érvényessége megkérdőjeleződött, „talán el is veszett” – tette hozzá.
A kormányfő kiemelte: „Európa utat tévesztett”, és Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az Európai Bizottság kérésére készített jelentéséből világosan kitűnik, hogy ha nem lesznek bátor és új politikai döntések Európában, akkor Európa leszakadása a világ ma rajtunk kívül erősödő gazdasági és politikai centrumaihoz képest exponenciálisan nőni fog.
Orbán Viktor rámutatott:
ha az EU ma az Egyesült Államok egyik tagállama lenne, akkor a harmadik legszegényebb tagállam lenne. Emellett, csak az idei évet nézve, az európai gazdaság egy százalék alatt nő, miközben az Egyesült Államok 3–4 százalékkal, a távol-keleti központok pedig 5–7 százalékkal növekednek évente – fűzte hozzá.
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az utolsó esély van előttünk a budapesti versenyképességi nyilatkozattal, amely azt mondja, hogy fél éven belül érzékelhető változásoknak kell bekövetkezni. Ellenkező esetben az európai versenyképesség talán behozhatatlanul lecsökken, lemarad – tette hozzá.
A kormányfő ismertetése szerint a gáz ára az orosz–ukrán háború után bevezetett szankcióknak köszönhetően ma négyszerese, az áramé pedig másfél–kétszerese az Egyesült Államokban ismert áraknak.
Ilyen árverseny-hátrány mellett semmilyen ágazatban nem lehetsz versenyképes, nincs olyan vállalatszervezési módszer vagy technológiai innováció, amely a legalapvetőbb kérdésben, a gazdaság működtetéséhez szükséges energia kérdésében ilyen hátrányt kompenzálni tudna – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint ha nem hozunk Európában az elkövetkező hat hónapban olyan döntéseket, amelyek radikálisan átalakítják a mai közös piac gazdasági alapvetéseit, akkor menthetetlenül le fogunk szakadni.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Azt mondta: ha sikerül ilyen döntéseket hozni, „kapunk egy mankót, amelyre a magyar gazdaság támaszkodhat”, azonban legalább ekkora esélye van annak is, hogy nem sikerül. Akkor pedig nincs mire várni, mert „Európa nem fog kiizzadni magából” egy olyan gazdasági stratégiát, amely az EU minden tagállamát definíciószerűen sikeres stratégiai útvonalra állítja majd – jelezte Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: itt az ideje azzal megpróbálkozni, hogy a saját utunkat kell járni, és nem a nyugatot kell másolni, meg kell barátkoznunk olyan kifejezésekkel, mint gazdasági semlegesség, olyan gondolatokkal, mint nemzeti önérdek.
Ez a feladat, és ebben nem áll rosszul Magyarország az elmúlt évek döntéseinek köszönhetően, amelyek egy számunkra, Európa számára kedvezőtlenül változó közegben is biztosítják nemcsak Magyarország fennmaradását, hanem azon erőforrások előállítási képességét is, amely a nemzetpolitikához nélkülözhetetlen – közölte.
Orbán Viktor hangsúlyozta: robusztus és sikeres gazdaságpolitika nélkül nincs megtámogatott, erős, biztos pénzügyi lábakon álló nemzetpolitika sem.
Akkor pedig maradnak azok a Máért-ülések, amikor elmagyarázzuk egymásnak, hogy mit miért nem lehet. Ezért robusztus, sikeres, erőteljes magyar gazdaságpolitikára van szükség, vagyis új gazdaságpolitikára, amely alkalmazkodik a realitásokhoz – fűzte hozzá.
A kormányfő beszédében az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai fordulat kapcsán a két ország közötti viszony jövőjét illetően rögzítette: akárhogy hívják is az új amerikai elnököt, az Egyesült Államok első embere „sohasem a megváltónk„, hanem – a legjobb esetben is – „csak a harcostársunk”.
Kijelentette: nem hiszi, hogy a világnak van olyan vezetője, aki azzal kel és fekszik, hogy vajon hogyan tudna segíteni a magyaroknak, ugyanis „a magyarok csak saját magukat tudják kisegíteni a bajaikból, és csak saját maguk tudnak kezdeményezni olyasmit, ami nekik fontos. A különbség az, hogy ezt most nem ellenséges érzületekkel fogják fogadni Washingtonban, hanem kifejezetten támogató és baráti reflexekkel” – mondta.
Úgy vélekedett: jó esély van arra, hogy abban a nemzetközi térben, ahol Magyarországnak számos nehéz csatát kellett és kell vívnia, „kevésbé leszünk magányosak, mint eddig voltunk (…), sőt, ezekben a csatákban már nem is az első vonalban kell lennünk”. Az első vonalban most már a legnagyobb ország lesz, ha migrációról, családvédelemről és a genderideológiával szembeni fellépésről, vagy éppen a háború és a béke kérdéséről lesz szó – jelentette ki.
Emlékeztetett: ezekben az ügyekben nagyon gyakran érzékelték azt a nemzetközi színtéren, hogy Magyarország egyedül maradt, ez viszont most jelentősen megváltozik, és ez „friss levegőhöz, új lehetőségekhez juttat, és az energiánk jobb beosztásához is hozzásegít bennünket” – fogalmazott.
Közölte:
jelentős esélyt lát egy olyan amerikai–magyar megállapodásra, amiben nemcsak a „részben a múltban elrontott ügyeket” rendezik, hanem „technológiai értelemben komolynak tekinthető területeken” is erős gazdasági együttműködést alakíthatnak ki.
Hozzáfűzte: olyan előnyöket is remélnek tehát az amerikai választási eredménytől, amelyek nem maradnak meg a nagypolitika diplomáciai magaslataiban, hanem a mindennapokban is érzékelhetőek lesznek a magyar választópolgárok számára.
Kitért rá: ezáltal „a magyar közvélemény is megérti„, hogy – bár nehézségekkel jár a nemzetközi csatatéren – akkor is ki kell állni a nemzeti érdekeinkért, ha éppen szembe fúj a szél, vagy ha éppen fájdalmakat kell elviselni” – fogalmazott.
Szerinte ugyanis meg kell érteni: „a nehézségek nem kivételes jelenségei a magyar külpolitikának, hanem beépített és állandó kísérőtársai” és „a nemzetközi csatákban szerzett sérülések, küzdelmek, fájdalmak, azok nem természetellenes, hanem természetes dolgok” – emelte ki.
Mint mondta, azért vállalják fel ezeket a küzdelmeket, hogy ezek az erőfeszítések időnként meghozzák az eredményt Magyarország számára.
Most pedig „épp egy ilyen hosszú, négyéves küzdelemnek a végén vagyunk” – mondta, kiemelve: „megérte kitartanunk” az amerikai republikánusok, valamint azon „értékek és célok mellett, melyeket a magyar külpolitika a nemzeti önérdektől a hagyományos értékek védelmén keresztül a migrációval szembeni fellépésig, vagy éppen a béke melletti kiállásig vállalt, annak minden következményével együtt”.
Egy sporthasonlattal élve úgy vélekedett: „minél nagyobb a fájdalom, annál nagyobb lesz a siker„, azaz „minél több energiát mozgósítottál a nagyobb ellenerőkkel szemben, (…) annál nagyobb lesz a jutalom, ha sikerül”. Akkor pedig érdemes megállni és „úgy tekinteni a külpolitikára, mint amelyben nem egyszerűen csak a túlélés és a pozíciók romlásának elkerülése az érdekünk, hanem a helyzetünk jelentős javulása is reális cél lehet” – fogalmazott.
Orbán Viktor kitért arra, hogy pénteken Magyarországra látogat a román kormányfő, és reményének adott hangot, hogy a kétoldalú kapcsolatok kedvezőbbek lesznek, mint voltak.
Szlovákiáról szólva kiemelte, hogy a szlovák állami szuverenitás legelkötelezettebb védelmezői a felvidéki magyarok.
Szlovákia, hasonlóképpen Magyarországhoz, Brüsszelben egy szuverenista külpolitikát kíván folytatni, kísérletet tesznek arra, hogy nemzeti érdekek alapján álló külpolitikát folytassanak. Ebben jó harcostársai vagyunk egymásnak – tette hozzá.
Megköszönte a felvidéki magyaroknak, hogy jól látták és érvényesítették ezt az összefüggést az elmúlt időszakban.
A szlovén kapcsolatrendszerről szólva azt mondta: „várják a jobb időket„. A szlovén kormánnyal kiegyensúlyozott a kapcsolat, ez szép teljesítmény – értékelt, egyúttal felidézte, korábban nem kiegyensúlyozottak, hanem fantasztikusak voltak a kapcsolatok. Ehhez képest a mostani állapot visszafogott – mondta.
Kitért arra:
látva a szlovén belpolitikai mozgásokat, reméli, hogy lehetőség nyílik az együttműködés intenzitásának és minőségének növelésére arra a szintre, ahol az előző kormánnyal volt.
Úgy folytatta: a horvát–magyar kapcsolatokban látott konfliktusokat. Kitért arra a 700–800 ezer magyar turistára is, akik évről évre felkeresik a horvát tengerpartot nyáron. Ennek a horvát gazdaság a haszonélvezője és ez átsegít az egyes vitákon – jelentette ki.
Ausztriát furcsa országként jellemezte. Felidézte, azért kellett egyszer megismételni a köztársaságielnök-választást, mert a választási bizottság megállapította, hogy a borítékok a szavazásnál nem ragadtak megfelelően. Ha Magyarországon ilyen történt volna, „bevonult volna az összes NATO-csapat, diktatúrát kiáltva”. Hozzátette: volt egy párt, amelyik megnyerte a választásokat, de „elfelejtették” felkérni kormányalakításra.
Rámutatott:
nagyon jó a kapcsolat a hivatalban lévő osztrák kancellárral is, az osztrák–magyar kapcsolatok kiegyensúlyozottak maradtak, függetlenül attól, hogy nem a legközelebbi szövetségesek vannak kormányon.
Szerbiával kapcsolatban kijelentette, hogy „ismeretlen vizekre hajóznak” a következő időszakban. Felidézte a közelmúltban tartott összkormányzati találkozót, amelyen egyetértettek abban, hogy katonai kérdésekben is együttműködnek a jövőben. Ha ezt sikerülne tető alá hozni, az példátlan lenne – fogalmazott.
Ukrajnáról elmondta: az uniós tagságáról kötött keretfeltételek rögzítik, hogy milyen konkrét lépéseket kell végrehajtania a kisebbségvédelem területén Ukrajnának. Ha ezek nincsenek meg, nincs új fejezet, nincs tárgyalás és nincs előrelépés – figyelmeztetett.
Hangsúlyozta: egy Európához közeledni kívánó Ukrajnától elvárható, hogy biztosítsa a magyarok számára azokat a jogokat, amelyeket korábban élveztek. Hozzátette: ehhez ragaszkodnak, ennek érvényt kívánnak szerezni.
Kitért arra is, hogy a háború ma az európai politika első számú kérdése. Közölte:
nincsenek jó hírei, olyan veszélyes időszak következik, amelyet még nem éltünk.
Felhívta a figyelmet, hogy a megválasztott amerikai elnök csupán január 20. után hozhat döntéseket. Orbán Viktor azt mondta: vita van arról, ezt a két hónapot mire kell felhasználni. Kijelentette: decens módon elfogadni, hogyan döntött az amerikai nép, és az elnökválasztás eredményével ellentétesen cselekedni nem volna helyes.
Egy másik megoldás, hogy a dolgokat jogilag kell értelmezni és most kell mindent megadni, amire Ukrajnának szüksége lehet. Ezzel függnek össze azok a döntések, hogy az amerikai eszközöket – nagy hatótávú rakétákat – az ukránok használhatnak olyan támadásokra, amelyek nem a vitatott területeket érintik.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet a háborúba való bevonódás új szintjére, hozzátéve: ezért retteg mindenki attól, milyen válaszcsapás várható orosz részről.
Orbán Viktor kiemelte: Magyarország az ukrán–orosz háború miatti bizonytalan helyzetben relatív biztonságban van, részben a NATO miatt, illetve azért, mert minket nem tekintenek katonai ellenfélnek a hadviselő felek.
A miniszterelnök úgy látta, hogy jó esélyünk van arra, hogy Kárpátalja a lehető legkisebb veszteséggel kerül ki ebből a háborúból.
Ugyanakkor a kormányfő rámutatott: egész Európában bizonytalanság uralkodik, senki nem tudja, mi lesz a természetrajza annak a két hónapnak, ami előttünk áll. Senki nem lehet bizonyos abban, milyen katonai lépések történnek a következő 24 órában és abban sem lehetünk biztosak, mi lesz a válaszlépés és mely európai országokat érintheti – mutatott rá.
Orbán Viktor a kormány nemzetpolitikáját úgy foglalta össze: az ellenfeleink az első világháború után úgy döntöttek, Magyarország legyen kicsi és szegény. Mi 2010-ben úgy döntöttünk, Magyarország legyen nagy és gazdag. Ezt célozza a nemzetpolitika is és ezért dolgoznak – hangsúlyozta.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Máért plenáris ülésén mondott köszöntőjében kiemelte: aki meg akar maradni magyarnak, az minden segítséget megkap ehhez.
Az identitás megőrzése mellett kitért a soha nem látott gazdaságfejlesztési programokra, a honosításra.
Rámutatott: mindannyiunknak az a küldetése, hogy megharcoljunk minden magyarért.
A Máért ülésén megemlékeztek a közelmúltban váratlan hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, akinek tízéves államtitkári tevékenységéről kisfilmet vetítettek a résztvevőknek.
(mti/Felvidék.ma)
