Az Európa Tanács (ET) újságírók biztonságáért felelős platformjának 2024-re vonatkozó jelentésében a testület partnerei felszólítják az Európa Tanácsot és tagállamait, valamint az Európai Bizottságot, hogy erősítsék meg az újságírók jogi védelmét, biztosítsanak garanciákat a dezinformáció ellen és hozzanak intézkedéseket a média kisajátítása, megfigyelése ellen.
2024-ben a platform partnerei – köztük az Európai Újságírók Szövetsége és a Riporterek Határok Nélkül – 266 bejelentést tettek, amelyek közül 78 az újságírók biztonságát és fizikai épségét érintő jogsértésekről szólt. Negyven bejelentés Ukrajnából származott, amelyből a legtöbb az orosz hadsereg által megszállt területekre vonatkozott. Ezt követi Oroszország 32, Törökország 28, Szerbia 20 és Georgia 18 bejelentéssel. Georgiában a bejelentések száma több mint háromszorosára nőtt az előző évhez képest, főként az Európai Unió-párti tüntetések során újságírók ellen elkövetett támadások miatt.
Az Európa Tanács tagországaiban jelenleg 159 újságírót tartanak fogva: 44-et Fehéroroszországban, 30-at Azerbajdzsánban, 29-et Oroszországban, további 28-at az oroszok által megszállt ukrán területeken, 27-et Törökországban és egyet Georgiában.
A jelentés hozzáteszi, hogy sajtószabadságot tovább veszélyeztette a Gázai övezetben, Ciszjordániában és a Közel-Kelet más részein tapasztalható válság, amelynek során az újságírókat nemcsak fizikai fenyegetések, hanem politikai és jogi nyomás is érte.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy Európában és az Egyesült Államokban lezajlott választások azt mutatták, hogy az illiberális és populista pártok növekvő befolyása egyre nagyobb fenyegetést jelent a kritikus és független újságírásra. Ezek a politikai erők gyakran ellenséges retorikával, jogi korlátozásokkal és szabályozói beavatkozással próbálták ellehetetleníteni a közszolgálati médiát – áll a jelentésben.
Az Európa Tanács megállapította, hogy a kontinensen számos jogsértés történt, amelyek azonnali reformokat tesznek szükségessé a média szabadságának és függetlenségének biztosítása érdekében.
A jelentés szerint pozitív fejlemények is történtek, például az Európa Tanács ajánlására a közéleti szerepvállalás elleni stratégiai perek (SLAPP) visszaszorítására, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós jogszabály elfogadása, valamint az EU új irányelve a SLAPP-perek ellen. Bár ezek az intézkedések kedvezőbb környezetet teremtenek az újságírók védelmére, nemzeti szinten a végrehajtás továbbra is egyenetlen és sok helyen még el sem kezdődött – írták.
A digitális technológia és a mesterséges intelligencia fejlődése új fenyegetéseket hozott a sajtószabadságra:
a kémprogramok és a megfigyelés súlyosan veszélyeztetik az újságírók forrásainak titkosságát, miközben száműzetésben élő újságírók gyakran válnak digitális megfigyelés, zaklatás és jogi eljárások célpontjává,
sok esetben hazájuk kormánya által. A sajtószabadságot védő szervezetek ezért sürgős reformokat követelnek, hogy a befogadó országok megfelelő védelmet nyújtsanak az érintett újságíróknak – áll a jelentésben.
A jelentés kitér arra is, hogy egyes országokban a média államosítása és a politikai befolyás továbbra is jelentős probléma maradt, mivel az államok és politikai pártok szabályozási eszközökkel, tulajdonosi manipulációval és pénzügyi nyomással próbálták befolyásolni a médiát. Ez a tendencia aláássa a sajtó sokszínűségét és függetlenségét. Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós jogszabály reményt adhat e probléma kezelésére, de a tagállamok tényleges végrehajtása kulcsfontosságú lesz – hívták fel a figyelmet.
Emellett a mesterséges intelligencia fejlődése új kihívásokat is hozott: az MI által generált dezinformációs kampányok, deepfake videók és online zaklatás egyre nagyobb veszélyt jelentenek az újságírókra és a hiteles tájékoztatásra.
2024-ben dokumentálták az első eseteket, amikor újságírókat közvetlenül MI által generált hamis információkkal támadtak.
Ez tovább növeli az újságírás felelősségét a dezinformáció elleni küzdelemben és a tények ellenőrzésében – áll a jelentésben.
MTI/Felvidék.ma
