Csütörtökön, március 20-án 10 óra 1 perckor kezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be ugyanis a nap-éj egyenlőség – közölte a HungaroMet Zrt. a honlapján, ahol felhívta a figyelmet arra: a tankönyvek ugyan március 21-ére datálják az eseményt, de ez eshet 20-ára és 21-ére is.
A nap-éj egyenlőség dátuma azért „csúszkál”, mert egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak, egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc. Ez az oka annak, hogy be kellett vezetni a szökőnapot, ugyanis az eltérés négy év alatt már majdnem 24 órát tesz ki – ismertették.
Kiemelték, hogy emellett a Föld pályaparaméterei – excentricitása, a tavaszpont helye, a forgástengely precessziója – sem állandók, ezek azonban csak nagyon kis eltéréseket okoznak, a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja a Gergely-naptár 400 éves periódusa alatt is csak egy-két órát változik.
Legutóbb 2011-ben esett a tavaszi nap-éj egyenlőség március 21-ére, 2048-ban pedig először fog március 19-én bekövetkezni
– írták.
A HungaroMet Zrt. arra is kitért, hogy a nap-éj egyenlőség idején – az elnevezés ellenére – pontosan nem, legfeljebb csak majdnem egyenlő hosszúságú a nappal és az éjszaka.
Ennek egyik oka, hogy a légköri fénytörés miatt az égitestek a valódi elhelyezkedésüknél egy kicsivel magasabban látszanak a horizont felett. Ez a nagyon kicsi eltérés a horizonton a legnagyobb, fél fok.
Ez azt jelenti, hogy a Nap látszólag néhány perccel előbb jelenik meg a horizonton napkeltekor, mint valójában, és napnyugtakor ennyivel később nyugszik. Ez a jelenség néhány perccel növeli a nappalok hosszát.
A másik ok az, hogy a nap-éj egyenlőség napján a Nap geometriai középpontja az, ami 12 óráig tartózkodik a horizont felett, de a Napnak kiterjedése van: már akkor is látszik, amikor a középpontja még nem, illetve még akkor is sugároz, amikor a középpontjánál már lenyugodott.
MTI/Felvidék.ma
