Kapu Tibor magyar űrhajós közép-európai idő szerint június 25-én, 8 óra 31 perckor az Axiom-4 küldetés tagjaként elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából.
Az Axiom-4 kereskedelmi küldetés négyfős legénysége egy SpaceX Crew Dragon űrhajó fedélzetén emelkedett a magasba egy Falcon-9-es hordozórakétával.
A küldetés a kereskedelmi űrhajózásra való áttérés jegyében, az Axiom Space, a SpaceX és az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) együttműködésében valósul meg.
(Fotó: NASA)
Az Ax-4 küldetés Dragon C213-as űrhajója a Kennedy Űrközpont 39A indítóállomásáról emelkedett a magasba, Falcon 9 Block 5-ös hordozórakéta állítja alacsony Föld körüli pályára, a Nemzetközi Űrállomáshoz a Harmony (Node 2) modullal dokkol. A küldetés hosszát 14 napra tervezik.
(Fotó: NASA)
Az Ax-4 küldetés parancsnoka, az amerikai Peggy Whitson (65), az Axiom Space űrhajósa ötödszörre indul az űrbe, a többiek első űrutazásukon vesznek részt. Shubhanshu Shukla (40) indiai pilóta az Indiai Űrkutatási Hivatal, Sławosz Uznański-Wiśniewski (41) lengyel küldetésspecialista az Európai Űrügynökség (ESA) és a Lengyel Űrkutatási Hivatal együttműködésében, Kapu Tibor (34) küldetésspecialista pedig a HUNOR (HUNgarian to ORbit) magyar űrhajós program képviseletében repül.
(Fotó: Axiom Space)
Magyarország a második űrhajósával vesz részt a küldetésben, de első asztronautája jut el az 1998 óta működő Nemzetközi Űrállomásra.
A magyar Farkas Bertalan – az Interkozmosz program keretében – 1980-ban, 45 éve járt a kozmoszban, pontosabban a Szaljut-6 űrállomáson.
A négyfős személyzet 31 ország csaknem 60 tudományos kísérletét végzi el, kiemelve a küldetés globális jelentőségét és együttműködésen alapuló jellegét az alacsony Föld körüli pályán (LEO) végzett mikrogravitációs kutatások előmozdítása érdekében.
A tudományos kísérletek száma rekordot jelent, még sosem hajtottak végre ennyi vizsgálatot Axiom Space-misszió során a Nemzetközi Űrállomáson.
(Fotó: NASA)
Végeznek majd többek között kísérleteket az orvostudomány, a rákkutatás és a cukorbetegség területén.
A magyar Hunor program keretében 25 kísérletet, illetve programot hajtanak végre. A kutatások célja, hogy bővítsék az űrrel, valamint annak az emberekre, illetve anyagokra gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismereteinket.
A HUNOR-program tájékoztatása szerint az indítás után körülbelül egy perccel éri el a rakéta a legnagyobb mechanikai terhelést. Az első fokozat leállása körülbelül 2 perc 30 másodpercnél történik meg, ezt követően kezdi meg működését a második fokozat hajtóműve. A Dragon űrhajóról, amelyben a legénység is utazik, körülbelül 10 perccel az indítás után válik le a második fokozat, ekkorra az űrhajó már alacsony Föld körüli pályán fog haladni. A rakéta első fokozata visszatér a Földre és előre kijelölt területen landol. A Dragon űrhajó általánosságban 1-2 nap alatt éri el az ISS-t, ahol finom manővereket követően csatlakozik, dokkol az állomáshoz. (Az Axiom 4 misszió várhatóan június 26-án reggel 7 órakor kapcsolódik majd az űrállomáshoz).
(Fotó: NASA)
A misszió indulását korábban többször elhalasztották, a legutóbbi kitűzött időpont vasárnap hajnal volt.
„Hálás és büszke vagyok, hogy a hazámat képviseltem. Családomnak és barátaimnak köszönöm, hogy ti vagytok a legerősebb támaszaim. A ti hangotok hangosabb, mint a rakéták, ereje nagyobb, mint a gravitáció. A világűr mindenkié, a Föld pedig egyetlen. Mi a bolygónk négy különböző pontjáról indultunk, de társakként, barátokként érkeztünk ide. Köszönöm mindenkinek szerte a világon, akik hozzájárultak ehhez a gyönyörű naphoz. Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen”
– fogalmazott a fellövéskor Kapu Tibor.
(Fotó: Axiom Space)
MTI/Felvidék.ma
