Emlékezés, kiállás és összetartás üzenete a gömöri régióból

Mára mindenki értesült a Beneš-dekrétumok ügyében elfogadott újabb szlovákiai törvényről. A döntés nem maradt visszhang nélkül a gömöri régióban sem: 2025. december 19-én, pénteken kora este Rimaszombatban csendes, fáklyás megmozdulást tartottak, amelyen mintegy száz polgártársunk vett részt. Többségük olyan családok leszármazottja, akik személyesen élték át a kitelepítések és vagyonelkobzások borzalmait.

A megmozdulást Pásztor László, a Magyar Szövetség Rimaszombati Járási Elnökségének tagja kezdeményezte Az ártatlanság menete mintájára, annak előestéjén.

Az ártatlanság menete – fáklyás felvonulásra készülnek szombaton Dunaszerdahelyen

Rimaszombatban a gömöri résztvevők a vasútállomás előtti térről indultak, a menet a Vasút utcán haladt végig, majd a Tompa Mihály téren át haladva érkezett meg a Fő téren található I. világháborús emlékműhöz.

A csendes menet önmagában is erős jelképpé vált: emlékezés volt a múlt szenvedéseire, és kiállás a jelenben tapasztalható igazságtalanságokkal szemben.

A szervezők felhívására több gömöri településen 17 órakor tíz percre lekapcsolták a közvilágítást, jelezve: a közösség nem felejt, és nem hallgat.

„A fájdalmat nem tudjuk elhallgatni”

A Fő téren elsőként Halász Attila, a Magyar Szövetség rimaszombati járási elnöke szólt az egybegyűltekhez. Beszédében hangsúlyozta: a megmozdulás nem a gyűlöletről, hanem az emlékezésről és az emberi méltóságról szól.

„Minden lépésünk üzenet az összetartásról, az emlékezésről és a kiállásról. Azért jöttünk ki ide, mert a Beneš-dekrétumok fájdalma tovább él, és ezt a fájdalmat nem tudjuk elhallgatni” – mondta.

Halász Attila személyes családi emléket is felidézett: elmondta, hogy 90 éves nagymamája könnyek között mesélte el, miként hurcolták el őket marhavagonokban Csehországba.

„Dédnagymamám megfőzte a bablevest, és a sparhelton kellett hagynia. Úgy vitték el őket. Két gyermek halt meg azon az úton. El tudjuk képzelni, milyen fájdalmas időszak volt ez?”

A járási elnök kiemelte: a felvidéki magyarság békét és párbeszédet szeretne, nem megosztást.

„Mi nem ellenségek vagyunk. Jogunk van a múltunkhoz, az emlékezéshez és a méltóságunkhoz” – fejtette ki Halász Attila.

Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma

„Elfogadhatatlan a törvény elfogadásának módja”

Cziprusz Zoltán, a Magyar Szövetség Országos Elnökségének tagja, megyei képviselő élesen bírálta a szlovák parlament eljárását, amellyel – társadalmi vita nélkül – elfogadták az új törvényt.

„2025-ben, húsz évvel az uniós csatlakozás után ott tartunk, hogy nem eltörlik a még hatályos Beneš-passzusokat, hanem büntetni akarják azokat, akik egyáltalán megkérdőjelezik őket.”

Hangsúlyozta: a Magyar Szövetség minden olyan jogszabály ellen fel fog szólalni, amely hátrányosan érinti a felvidéki magyarságot.

„Felszólítjuk Peter Pellegrini köztársasági elnököt, hogy ne írja alá ezt a törvényt, és követeljük, hogy végre valódi megoldás szülessen erre a történelmi sérelemre” – szögezte le Cziprusz Zoltán.

Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma

„Nagyon nincs rendben, ami Európában történik”

Juhász Péter, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat alelnöke európai összefüggésbe helyezte a kérdést. Szerinte az unió súlyos mulasztást követett el, amikor a Beneš-dekrétumok revíziója nélkül fogadta be Szlovákiát.

„Milyen unió az, amelyik érzékeny mindenre, de szó nélkül eltűri, hogy emberektől elvegyék a vagyonukat, a becsületüket és a szülőföldjüket?”

Beszédében hangsúlyozta: a felvidéki magyarságnak erős politikai képviseletre van szüksége.

„Amíg nem vagyunk ott a parlamentben, ezt újra és újra meg fogják tenni velünk. Elég volt” – mondta Juhász Péter.

Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma

„Vétkesek közt cinkos, aki néma”

Pál Attila, a Magyar Szövetség Országos Elnökségének tagja a hallgatás veszélyére figyelmeztetett, és az összefogás fontosságát emelte ki.

„Mi magyarok nem vagyunk bűnös nemzet. Gyermekeink nem bűnösök csak azért, mert magyarnak születtek. Legyünk büszke magyarok” – mondta Pál Attila.

Beszéde végén hangsúlyozta: a múlt tisztelete és az egymás iránti felelősség adhat erőt a közösségnek a jövőben is.

Üzenet a jövőnek

A rimaszombati csendes megmozdulás egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: a gömöri magyarság nem felejt, de nem is gyűlöl. Emlékezni akar, kiállni a méltóságáért, és békés, őszinte párbeszédet követel – nemcsak a jelen, hanem a jövő generációi érdekében is.

HE/Felvidék.ma