A hagyományos kisfarsangi programokkal, a kisbusók és gyermek maskarások felvonulásával és farsangolásával veszi kezdetét a jövő keddig több mint száz programot kínáló mohácsi busójárás csütörtökön.
A február 12. és 17. között megrendezett téltemető, tavaszköszöntő népszokáson idén több mint 2700 maskarás és 76 busócsoport vesz részt
– közölték a szervezők az MTI érdeklődésére.
A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal óvodások és általános iskolások részvételével már délelőtt elkezdődnek az események a helyi ifjúsági központban, délben pedig a népművészeti és kézműves vásár is megnyílik a belvárosban. Délután indul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől, majd a város utcáin és terein gyermek maskarások – a rongyokból álló ruházatukról ismert, hamut, fűrészport szóró jankelék, valamint kisbusók – szabad farsangolása veszi kezdetét.
A főtéren gyermek néptánccsoportok és busócsoportok tartanak bemutatót, busójárási eszközöket ismertetnek meg az érdeklődőkkel, késő délután Hagyomány és lélek címmel a Kalkán család négy nemzedékének busómaszkjaiból nyílik kiállítás a Kanizsai Dorottya Múzeumban, este pedig a Glasovi zenekar adja a ritmust a délszláv táncokhoz.
Pénteken délelőtt rajzpályázati munkákból nyílik kiállítás, majd délután népdaléneklő versenyt tartanak, néptánccsoportok és zenekarok mutatkoznak be a Széchenyi téri és a Deák téri színpadon, míg délután öt órától maszkok, busókellékek és egyéb népművészeti tárgyak tekinthetők meg a Kossuth Teátrum Művelődési Házban rendezett kiállításon.
Szombaton az érdeklődők a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetnek bepillantást, és már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok lépnek fel városszerte, de látványfőzéseket is tartanak a Busóudvarban.
A gyerekekkel érkezők számára kézműves sarok nyílik a Diaművek csapatával a Busóudvarban, lesznek táncházak, míg délután „Vigasság a busókkal” címmel farsangi játékokkal, szekérdíszítéssel, sokacbab látványfőzéssel és ételkóstoltatással várják a látogatókat a Síp utcában.
A népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően farsangvasárnap tartják. Aznap délelőtt a busók készülődésébe is bepillantást nyerhetnek a látogatók, majd a borzas bundába öltözött alakoskodók délután kelnek át csónakkal a Duna keleti partjáról a nyugatira, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
Vasárnap – egyebek mellett – látvány-maszkfaragással, tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok bemutatóival, ételkóstolókkal, késő délutántól pedig szabad farsangolással, koncertekkel szórakoztatják az embereket.
Hétfőn 10 és 13 óra között interaktív farsangi gyermekfoglalkozást tartanak a Kanizsai Dorottya Múzeumban, majd húshagyókedden a hagyományos „farsangtemetés” előtt busós kézműves játszóház nyílik a Busóudvarban, délután pedig indul a busók felvonulása a Kóló tértől a Széchényi térig, ahol indul a szabad farsangolás, meggyújtják az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót.
A szervezők az esemény hat napjára mintegy 100 ezer látogatót várnak, ezen belül szombaton és vasárnap 40 ezer érdeklődő fogadására, de még kedden is nagy tömegre készülnek a Duna-parti városban.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az épülő mohácsi Duna-híd és a csatlakozó úthálózat kivitelezési munkái miatt az 57-es és 56-os utakon jelentősebb torlódásra kell számítani, s azt javasolják, hogy az autópályán érkezők a Nagynyárádi lehajtót használják, illetve az ország keleti részéről érkezők parkoljanak a Duna keleti partján, Újmohácson, hiszen komppal a forgatag közepén találják magukat.
A közösségi közlekedést megerősítik a busójárás ideje alatt, ezért a szervezők javasolják a buszok, vonatok igénybevételét az autók helyett.
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen, az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.
MTI/Felvidék.ma
