A Gömör–Kishonti Múzeum a nyári szünet idején immár hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit a legkisebb felfedezők előtt. Az évről évre hatalmas népszerűségnek örvendő múzeumpedagógiai tábor első, júliusi turnusában tíz kíváncsi gyermek változott át igazi időutazóvá. „A Gótikus út nyomában” című ötnapos, élménydús program során a történelem, a kreatív művészetek, a solymászat és a természetjárás észrevétlenül fonta össze a múltat a jelennel.
Korabeli jelmezek és megelevenedő Szent László-legenda
A táborozók már az első napon fejest ugrottak a középkor misztikus világába. A múzeum „Gótikus Út – Európai örökség” című interaktív kiállításán egyedi, kreatív útlevelek segítségével indulhattak el a monumentális templomok felfedezésére.
Az igazi varázslatot a live history (élő történelem) program hozta el: a gyerekek korabeli jelmezeket öltöttek magukra, s maguk is a legendák hősévé váltak. Színészi tehetségüket megcsillogtatva játszották el a Szent László-legenda legizgalmasabb jeleneteit, a kun vitézzel megküzdő lovagkirály történetét. A fárasztó, ám annál izgalmasabb bemutató után a délutáni alkotóműhelyben illatos viaszgyertyák készítésével pihenték ki a csaták fáradalmait.
Fotó: Gömör-Kishonti Múzeum
Élő történelemóra a rimai körút freskói alatt
A második nap a valódi terepmunkáról és a kalandozásról szólt. A csoport útra kelt, hogy bejárja a Gótikus út rimai körútját. A kirándulás során sorra vették a régió legszebb, legértékesebb műemlékeit: a rimabrézói, a kiétei, a rimabányai és a karaszkói középkori templomokat.
A hűvös, ódon falak között a gyerekek tátott szájjal csodálták meg a páratlan szépségű, évszázados freskókat, miközben megelevenedett előttük Gömör gazdag történelme. A szakmai vezetésért és a magával ragadó történetekért köszönet illeti Peter Palgútot, a Gótikus Út Egyesület munkatársát, aki a kirándulás során végig kalauzolta és bűvölte a gyerekeket.
Freskófestés és suhogó szárnyak
A tábor harmadik napján a elméleti tudást a gyakorlat követte: a gyerekek maguk is középkori mesterekké válhattak. Kipróbálták a gótikus freskófestés rendkívül igényes, hagyományos technikáját, és nedves vakolattal borított fatáblákra készítették el saját falfestményeiket – pontosan úgy, ahogyan azt egykor a templomok falain dolgozó olasz és hazai mesterek tették.
A képzőművészeti elmélyülést követően a természet vette át a főszerepet. A Kanát Solymászat látványos bemutatóján a táborozók testközelből ismerkedhettek meg a ragadozó madarakkal, s megcsodálhatták a fenséges szárnyasok lenyűgöző ügyességét és intelligenciáját.
Fotó: Gömör-Kishonti Múzeum
Barlangjárás a Derencsényi-karszt szívében
A negyedik napon az expedíció a Derencsényi-karszt vadregényes tájaira vezetett. A természetismereti túra során a gyerekek felfedezték a Kis- és a Nagy-Derencsényi barlangot, valamint a kanyargós Balog-patak völgyét.
A festői táj tökéletes szabadtéri tanteremnek bizonyult: a kis túrázók játékos formában, közvetlen megfigyeléssel tanulmányozhatták a vidék egyedülálló növény- és állatvilágát, miközben ritka rovarok és színes madarak nyomába eredtek.
A kiétei játékok titka és a megérdemelt elismerés
Az ötnapos kaland zárónapja a néprajz (etnográfia) és a hagyományos népi kézművesség jegyében telt. A gyerekek megismerkedtek a messze földön híres kiétei játékok készítésének évszázados hagyományával. Érdekesség, hogy e különleges fajátékok geometrikus díszítőmotívumai és napkorongjai közvetlenül a gótikus művészetből merítenek ihletet.
A játékok történetéről, titokzatos szimbolikájáról és az elkészítés apró fortélyairól Ladislav Hedvigi, a kiétei játékok elhivatott készítője mesélt a résztvevőknek. Irányításával a gyerekek először papíron tervezték meg a hagyományos mintákat, majd saját kezűleg, fából faragták és karcolták ki egyedi játékaikat.
A tartalmas és vidám hét végén minden résztvevő méltán vehette át az ügyességéért, kreativitásáért és lankadatlan lelkesedéséért járó névre szóló oklevelet.
„A múzeumi tábor ismét bizonyította, hogy a történelem, a művészet, a természet és a hagyományőrzés a gyermekek számára is izgalmas, életre szóló kalanddá válhat, ha azt megfelelő formában tárjuk eléjük” – összegezte a rendezvény sikerét Mgr. Tóth Szilvia PR-menedzser, a sajtóközlemény szerzője.
A múzeum munkatársai hálás szívvel köszönik minden gyermeknek a kíváncsiságot, a partnereknek és szakembereknek pedig az önzetlen közreműködést. Azoknak a gyerekeknek sem kell szomorkodniuk, akik most lemaradtak: augusztusban érkezik a tábor második turnusa, újabb tíz gyerkőccel.
A projekt a Művészeteket Támogató Alap (Fond na podporu umenia) pénzügyi támogatásával, közpénzekből valósult meg.
Sajtóközlemény, Tóth Szilvia / Felvidék.ma
