Az elmúlt hónapokban mondhatni hagyományos témává vált a szlovák külügyminiszterrel kapcsolatban az ENSZ idén megüresedő főtitkári székének megpályázása. Amit lényegében mindenki biztosra vesz, azt eddig egyedül maga az érintett nem erősítette meg.
Miroslav Lajčák legutóbb a mai, május 4-i kormányülés (melyet egyébként már a kórházi kezeléséből hétvégén hazatért Robert Fico miniszterelnök vezetett) előtt beszélt e kérdésről. A külügyminiszter kijelentette: most minden erejét a szlovák EU-elnökség előkészületei kötik le, amit első számú prioritásnak tart. E tekintetben egyébként, épp a főtitkár megválasztása idején pont kapóra jön Lajčák számára Szlovákia soros EU-elnöksége. A miniszter bár ezúttal sem mondott határozott igent a találgatásokra, annyit elárult: az ENSZ-főtitkári posztot nagyon vonzó lehetőségnek tartja, ami egy hivatásos diplomata számára olyan lehetőség, kihívás, ami elől nem szokás menekülni.
Azt Lajčák sem tagadja, hogy az ENSZ főtitkárának választására vonatkozó írott és íratlan szabályok kedvezőek lehetnek számára. A főtitkár ugyanis soha nem kerülhet ki a Biztonsági Tanács (BT) öt állandó tagja közül, a szokásjog szerint pedig kontinensek szerint „rotálódik” a főtitkár személye. És ezúttal Európán van a sor. Lajčák esélyeit növeli, hogy ez idáig nem volt kelet-európai származású főtitkára a világszervezetnek (a „legközelebbi” az osztrák Kurt Waldheim volt, aki 1972 és 1981 között töltötte be ezt a magas tisztséget).
A szlovák külügyminiszter szerint azonban ugyanilyen nyomatékkal eshet a latba az is, hogy ez idáig női elnöke sem volt az ENSZ-nek.
Ban Ki Mun jelenlegi főtitkár hivatali ideje az év végén jár le. Utódját – a BT javaslata alapján – az ENSZ Közgyűlése választja meg ötéves időtartamra.
