A migránsok címére tett éles kijelentések egyszerre eltűntek politikusaink szótárából. Mi több, Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot is arra kérjük, hogy az uniós elnökségünk alatt ők is enyhítsenek a retorikájukon.
Január elején még úgy tűnt, hogy az egyetlen valóban fontos problémát a migránsok jelentik Szlovákia számára. Robert Fico kormányfő egyik sajtótájékoztatót a másik után hívta össze migránsügyben. Az embereket arra figyelmeztette, hogy az Európai Unió területére naponta több ezer migráns lép, és azzal riogatott, hogy ez csak még rosszabb lesz. Rámutatott a biztonsági kockázatokra, és azt ígérte, megakadályozza, hogy Szlovákiában zárt moszlim közösség alakuljon ki.
A parlamenti választás után aztán fordult a kocka. Az új kormányt mintha már nem érdekelné a migránstéma. S nemcsak hogy szinte alig hallani mostanság a migránsokról, az EurActiv.com hírügynökségi portál szerint Szlovákia még a V4-es országokat is arra kéri, hogy a szlovák uniós elnökség ideje alatt enyhítsenek a migránsválsággal kapcsolatos retorikájukon.
A szlovák külügyminisztérium azzal az ürüggyel, hogy sajtóspekulációról van szó, nem reagált a hírre. Több külpolitikai elemző szerint azonban logikusnak tűnik, hogy a soros szlovák uniós elnökség ideje alatt (július 1-jétől az év végéig) a szlovák politikusok, beleértve Robert Ficót is, lemondanak az agresszív menekültellenes hangvételről.
Erre utalnak Ivan Korčok uniós elnökségünk delegált miniszterének brüsszeli kijelentései is. Véleménye szerint Szlovákia elnöklő országként megpróbálja Európa nyugatra és keletre szakadását legyőzni. Az Uniót éppen a migránsválság osztotta meg – például a menekültkvóták kérdésében. A V4-es országok az unió maradék részétől eltérően egyértelműen elutasító álláspontra helyezkedtek a kérdésben, amiért antiszolidárisnak nevezték őket. Szlovákia még panaszt is benyújtott a kvóták miatt az Európai Unió Tanácsához.
A választás után megváltozott a helyzet
Az, hogy ma már a szlovákiai politikai képviselet szájából nem hangzanak el éles kijelentések Brüsszel vagy a migránsok címére, azzal is magyarázható, hogy választások után vagyunk. Éppen a migránstéma volt ugyanis a választási kampány egyik felkapott témája.
Tomáš Strážay, a Szlovák Külpolitikai Társaság tudományos főmunkatársa szerint azonban mindebben a már említett uniós elnökségnek is megvan a maga szerepe. „Szlovákia tudatosítja, hogy a migránsválság kérdésében a V4-ek jelentős kisebbségbe került. Elnöklő országként azonban nem támogathat semmilyen konkrét véleményt, hanem konszenzusra kell törekednie” – fogalmazott.
Peter Stano, a külügyi tárca szóvivője szintén azt hangsúlyozta, hogy elnöklő országként Szlovákia nem érvényesítheti a saját nemzeti ügyét, hanem legfőképpen az uniónak kell „szolgálnia”. „Szlovákia megpróbálja előbbre mozdítani az európai témákat, igyekszik megegyezést találni az egyes tagországok érdekei közt és az európai politika alakítása során felelősségteljes közvetítőként és irányítóként dolgozik” – mondta.
De mi lesz, ha véget ér az elnökségünk?
Pavol Demeš volt külügyminiszter viszont arra a tényre mutat rá, hogy Szlovákia rendkívül bonyolult időszakban elnököl az unióban. „Veszélyben van földrészünk politikai, gazdasági és szociális stabilitása is. Szlovákiának az elnökség alatt nagy esélye van arra, hogy szavakkal és tettekkel ugyancsak bizonyítsa, hogyan értelmezzük az európai szolidaritást, valamint hogyan járulunk hozzá ehhez konkrét és nyugodt munkával” – fűzte hozzá.
Kérdéses viszont milyen álláspontra helyezkedik Szlovákia, ha véget ér az elnökségünk. Strážay azt feltételezi, hogy az enyhébb retorika nem lesz tartós jellegű. „Úgy vélem, hogy ez csak az elnökség idejére szól, s így egyeznek meg a V4-es partnerországokkal is” – fogalmazott a szakember.
(Felvidék:Ma/Aktuality.sk)
