Június első péntekén, immár közelegve a tanévzáróhoz, folytatva a tavalyi és tavalyelőtti években lebonyolított hasonló rendhagyó irodalomórákat (tavalyelőtt Duba Gyula író, tavaly Jakubecz Márta írónő volt a vendég), idén a Csallóköz neves költőjével, tanárával, a Dunaszerdahelyen élő Zirig Árpáddal szerveztek sikeres író-olvasó találkozót Rajkán.
A Békefi Ernő Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény hetedikesei, illetve a végzős nyolcadikosok, szám szerint negyvenegy ifjonc és leányzó hallgatta a tanárköltő érdekes, tanulságos elbeszéléseit, történeteit életéről, gyermekkoráról, munkásságáról, magyarságunkról. A diákok nevében az óraadó tanár, Szentkuty Károly üdvözölte a vendéget.
A költő először gyermekkoráról beszélt, elmondta, hogy mielőtt még iskolaköteles lett volna, édesanyja a hamuban pálcával tanította meg írni. Amikor pedig 1946-ban elérkezett a beiratkozás ideje, ő nagy örömmel ment bátyjával az iskolába, gondolván, hogy már előnyben lesz a többiekkel szemben, hiszen tud írni.
Öröme azonban nem sokáig tartott, bátyja ugyanis közölte vele, hogy az iskola nem magyar lesz. Egy, elmondása szerint „pulykatojás” képű nőszemély, igazi ellenszenves tanárnő állt az ajtóban, és csak azt engedte tovább, aki a bejáratnál lévő piros-fehér-zöld zászlóban lábat törölt. Döbbenetes és megalázó élmény volt. Erre a bátyja azt tanácsolta neki, kövess engem, ugord át, nos a kis Árpád úgy is tett. Viszont aki ezt a parancsot nem teljesítette, azt nádpálcával jól elverték. Így aztán, amilyen gyorsan csak tudtak, futásnak eredtek, és hazarohantak.
Hát így kezdődött, vagyis jobban mondva kezdődött volna az iskola számára, csak éppen egy év múlva.
Az 1968-as évben elnöke volt az úgynevezett MISZ-nek, azaz a Magyar Ifjúsági Szövetségnek. Amikor pedig számon kérték tőle kizárásának okát a kommunista pártból, azt válaszolta, hogy mivel sohasem lépett be, hogyan zárhatták volna ki.
Ami a tanítói pályáját illeti, működött pedagógusként Nagymegyeren, volt óraadó tanár a Gábor Dénes Főiskolán, továbbá Nagymagyaron, ahol köztudottan a Csallóköz legnagyobb számú cigány népessége él, akikkel ő nagyon jól ki tudott jönni, és akik annyira megszerették, tisztelték, hogy ha bármikor arra téved, messziről üdvözlik őt. Egyszer egy országos sportbajnokságon harmadik helyezést ért el nagymagyari tanítványaival.
Végezetül a költő felolvasta két versét, mégpedig a Férfibánat és a Reggel a legrosszabb címűeket.
Zárszavában pedig a lányokhoz, mint leendő édesanyákhoz szólt anyanyelvünkről, annak fontosságáról és páratlan szépségeiről.
