A politikai nyilatkozatok állításaival ellentétben Magyarország miniszterelnöke, Bajnai Gordon 2009. szeptember 10-én, óriási diplomáciai cselsorozattal porig alázta és legyőzte Szlovákia miniszterelnökét Robert Fico-t. De lássuk legelébb azokat az elégedetlen nyilatkozatokat.
Orbán Viktor Brüsszelből azt szólta haza, hogy nem vár semmit a találkozótól, a KDNP a nyelvtörvény eltörlését és Sólyom kitiltásáért való bocsánatkérést követelte Szlovákiától. Az MSZP mélyen kussolt. Az ultrák felvonultak Balassagyarmaton, ahol Fico Bajnai meghívására az országra tört, de a magyar mellett büszkén dagasztó Jobbikos hőbörgés munkanap miatt elmaradt. Bajnai ügykezeléséről a Fidesztől tételes kifogás másnapra született.
Németh Zsolt felháborodásának egyik oka az volt, hogy a Bajnai-Fico megállapodás szerint ezentúl közös bizottság szabályozza majd a közjogi méltóságok mozgási lehetőségeit Magyarország és Szlovákia kapcsolatrendszerében.
Érthetetlen, hogy gyakorló politikus nem látja át első pillanatra Bajnai briliáns húzását. Mert hát valljuk be, már az is kicsit furcsa és aggályos, hogy egyszerű EU-s polgárok simán átmászkálhatnak egyik országból a másikba. A közjogi méltóságok menete meg aztán teljesen más kategória, arra vigyázni kell. Nagyon is ésszerű, ha nem hagyjuk felügyelet nélkül kószálni őket.
Egyrészt alig van belőlük, másrészt nagyon is helyes, ha pontosan tudjuk, hol járkálnak, mikor jönnek haza és milyen színű a székletük. Sőt a közös bizottságnak az útvonalat is biztosítania kellene, mert az megengedhetetlen, hogy például Fico szlovákul verselve bolyongjon kis hazánkban és ne adj Isten valami nacionalista martalékává legyen. Az a csoda, hogy eddig ilyen közjogiméltóságvédő passzust még sehol sem vezettek be. De ami késik nem múlik, az EU vezetése ugyan hallgat, de figyel minket és tanul. Maholnap nem lesz brüsszeli ide-oda lődörgés.
El kell ismerni, a közös bizottságosdi végtelenül nagy diplomáciai bravúr. De még aztán a szlovák és magyar miniszterelnök közös sajnálkozása Sólyom László kitiltása miatt.
Németh Zsolt sajnos ezt sem nézte jó szemmel.
Pedig zseniális taktika. Így legközelebb, amikor a jószomszédi hagyomány szerint kitiltják Sólymot Szlovákiából megint együtt sajnálkozhatunk a közpénzen megtartott jó kis magyar-szlovák diplomáciai murin. Ez hozza csak igazán közel egymáshoz a két ország diplomatáit, és ebből majd mindkét ország profitálni fog később. Németh Zsoltnak tudnia illene, hogy a seggnyalás diplomáciai alapszabály, addig kell nyalni, amíg aranyrögöt nem találunk. És úgy igazi a diplomácia kihívás, ha eközben a segg tulajdonosa az orcánkba fingik.
A nyelvtörvény visszavonásának követelése meg végképp nevetségesnek tűnik a szlovákokra mért harmadik Bajnai-csapás fényében. A magyar kormányfő ravaszul Magyarországra édesgette Ficót, így a Szlovákiában előírt hivatalos szlovák nyelvhasználat helyett a magyar miniszterelnök akár magyarul is megszólalhatott a tárgyaláson. És aki ezt kevésre becsüli, annak egy csöpp esze sincs, hiszen csak a jó példát kell követnünk. Nem kell mást csinálnunk, csak átcsalogatnunk a szlovákot, és mindjárt foghegyről beszélhetünk vele magyarul. Annyi csak, hogy cserébe Szlovákiában meg befogjuk a pofánk.
Felvidék Ma, Gondola
