Leginkább a szlovákokat és a lengyeleket, legkevésbé az arabokat és a romákat kedvelik a csehek – derült ki abból az országos közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét kedden hozták nyilvánosságra Prágában. A magyarok iránti szimpátia tavaly óta mérsékelten emelkedett.
A CVVM közvélemény-kutató intézet a felmérésben azt kutatta, milyen a többségi cseh lakosság viszonya az országban élő más nemzetiségű kisebbségi lakossági csoportokhoz. A márciusban készített felmérésben a válaszadók egytől ötig terjedő skálán mondhattak véleményt az egyes nemzetiségekről. Az egyes volt a legjobb, az ötös pedig a legrosszabb osztályzat.
A szlovákok a csehek 80 százalékának szimpatikusok, három százaléknak nem szimpatikusak, míg 17 százalék a se ilyen, se olyan, tehát a közömbös minősítést (3) választotta. A második helyen a lengyelek végeztek, akik a csehek 48 százalékának szimpatikusak, 15 százaléknak nem szimpatikusak, 35 százaléknak közömbösek, míg két százalék nem nyilvánított véleményt.
A szlovákok kedveltségi indexe 1,91, a lengyeleké pedig 2,59. A harmadik helyen a görögök (2,74), a negyediken-ötödiken közösen a zsidók és a magyarok végeztek egyaránt 2,86-os osztályzattal. A magyarok a csehek 29 százalékának, a zsidók 28 százaléknak szimpatikusok. A magyarok 18 százaléknak, a zsidók 17 százaléknak nem szimpatikusak, míg a közömbös jelzőt egyaránt 44-44 százalék választotta a két nemzetiség esetében. A magyarok kedveltségi indexe a tavalyi 2,93-ról, a zsidóké 2,91-ről javult 2,86-ra.
A felmérésben 17 nemzetiségről mondtak véleményt a megkérdezettek. Az utolsó három helyen a korábbi évekhez hasonlóan az albánok (3,80), a romák (4,15) és az arabok végeztek (4,19). Az albánokat a csehek hat, a romákat és az arabokat négy-négy százaléka kedveli. A nem szimpatikus osztályzat az albánoknál 54, a romáknál 73, az araboknál pedig 74 százalék.
Érdemes megjegyezni, hogy a felmérés a lakosság csehekhez való viszonyára is rákérdezett. Miután a válaszadók döntően csehek voltak, nem meglepő, hogy 82 százalék szimpatikusnak minősítette ezt a nemzetiséget, három százalék nem szimpatikusnak, míg 15 százalék szerint a csehek se ilyenek, se olyanok. A kedveltségi index ebben az esetben 1,75 volt, ami bizonyos realizmusra, fenntartásokra, egészséges önértékelésre mutat.
A magyarok utáni sorrend: 7. németek (2,89), 8. bolgárok (2,93), 9. vietnámiak (2,97), 10. oroszok (3,16), 11. szerbek (3,20), 12. kínaiak (3,27), 13. ukránok (3,30), 14. románok (3,52).
A vizsgált 17 nemzetiségből csak nyolc nemzetiség, köztük a magyarok és a szlovákok esetében van többségben a szimpatikus minősítés a nem szimpatikussal szemben.
A legutóbbi, 2011-es népszámláláskor a lakosság 64,3 százaléka választotta a cseh nemzetiséget, 5 százalék a morvát, 0,1 százalék a sziléziait. Szlováknak az emberek 1,4 százaléka, lengyelnek 0,4 százaléka, németnek 0,2 százaléka, míg magyarnak 0,1 százaléka vallotta magát. A magyar nemzetiséget vállalók száma mintegy 8000. Figyelemre méltó, hogy a népszámláláskor a válaszadók egyharmada a nemzeti hovatartozás rovatot nem töltötte ki. Ennek okairól megoszlanak a vélemények. Az illetékesek most azt tervezik, hogy a következő, 2021-es népszámláláskor már nem fognak rákérdezni a nemzetiségre.
