Ha április, akkor az elsődleges téma a rimaszombati képviselő-testület ülésén a városdíjak odaítélése. Bár jelölt akadt bőven (15), az idén először nyilvános szavazáson döntöttek a díjakról, mégpedig alig 15 perc alatt. De az ülés így sem lett rövidebb: akcióterv, erdők, aszfaltozás, s a református egyház kérése elegendő témát szolgáltatott a képviselőknek, akik késő estére rágták át magukat a programpontokon.
Vas Vilmos ismét kilépett
Az áprilisi ülés Vas Vilmos képviselő bejelentésével kezdődött, aki jelezte, kilép a többségi klubból, így a többnyire magyar képviselőkből (MKP, Most-Híd) álló klub létszáma egy fővel csökkent, de még így is többséget alkotnak a 19 fős testületben. Vas függetlenként, mint a Kereszténydemokrata Mozgalom tagja folytatja (az előző választási ciklust hasonlóan függetlenként fejezte be). Šimko József polgármester kérésére levették napirendről a Kurincon kiépítendő hullámmedence megtárgyalását is.
Az első megtárgyalandó téma így a tavalyi kihelyezett kormányülés akcióterve teljesítéséről szóló jelentés megtárgyalása lett volna, de a felkért előadó, Csízi Csaba (Most-Híd), a Járási Hivatal elöljárója másodjára sem jelent meg az ülésen. Ezúttal viszont nem vették le a pontot a napirendről, hanem mintegy két órán át vitáztak, s a képviselők nagy többsége egyetértett abban, hogy a kormány által kidolgozott, s tavaly Rimaszombatban elfogadott akcióterv ugyancsak gyenge lábakon áll, s még a terv teljesítése esetén se nagyon járul hozzá a válságból való kilábaláshoz.
Többen az R2-es gyorsforgalmi út kiépítését sürgették, Cziprusz Zoltán (MKP) szerint három fontos feladat áll a kormány előtt a régióval kapcsolatban, az pedig az R2, R2, R2, akadt viszont olyan képviselő is, aki szerint a szociban se volt gyorsforgalmi út, mégis élt és virult a régió. A polgármester hevesen bírálta a kormány terveit, s mint kijelentette, reménykedik, hogy nem az egykori pénzügyminiszternek lesz igaza, aki az R2-es út kiépítését 2040 környékére jósolta. „Az akcióterv sok felesleges dolgot tartalmaz, s egy-egy község egyszeri támogatása nem oldja meg a régió problémáit” – jelentette ki Šimko, aki szerint olyan munkalehetőségeket kell teremteni, például a mezőgazdaságban, amelyet az alacsony végzettségű emberek is el tudnak végezni. Mintegy kétórás vita után abban maradtak, hogy harmadszorra is meghívják Csízit, hogy adjon számot az elmúlt egy év történéseiről. De hogy három lesz-e a magyar igazság, ki tudja…
Šimko József polgármester (Fotó: Gecse Attila)
Az idén is aszfaltoznak
Folytatódik a rimaszombati utcák aszfaltozása is 2017-ben, a polgármester konkrét tervvel érkezett az ülésre, amely 23 célpontot tartalmazott mintegy 51 négyzetméter felületen. A város erre mintegy 800 ezer eurós hitelt venne fel tízéves fizetési időtartammal, 0,74 százalékos kamatra, amely a város jelenlegi 28,56 százalékos eladósodottságát 34,27 százalékra emelné meg. Az ülésen alig akadt olyan képviselő, aki ne javasolt volna újabb utcákat, sőt Erik Klaubert képviselő azt szerette volna elérni, hogy évente csak egy bizonyos összeget használhassanak fel, s inkább EU-s alapokból pályázzanak a hasonló beruházásokra. Javaslatával egyedül maradt, a döntő többség megszavazta az eredeti javaslatot, de az utcák végleges listájáról még egyeztetnek.
Ezt követően utoljára nyújtotta be éves jelentését a rimaszombati erdők állapotáról Valér Cmorík, a LES KORP Kft. ügyvezetője, mivel a 2008 január elsején kötött bérleti szerződése a cégnek július végén lejár, s mint a polgármester jelezte, a város nem óhajtja azt megújítani, s az erdőket is saját kezelésbe szeretné venni. A cég, amely 1 554,58 hektáron gazdálkodott, tíz év alatt 1 millió 771 509 eurót fizetett be a város kasszájába. Šimko már többször jelezte, hogy annak idején sem értett egyet az erdők bérbeadásával, ráadásul igen sok panasz érkezett a cégre az elmúlt évek során, így nem is kérdéses számára, hogy a város visszavegye az erdők feletti gazdálkodást.
Fotó: Gecse Attila
15 perc alatt döntöttek a városdíjakról
Amíg az elmúlt években több órás vita és titkos szavazás előzte meg a városdíjak odaítélését, az idén először a díj történetében nyilvános szavazás keretében, egyhangúlag, alig negyedóra alatt döntöttek a díjazottakról. Tizenöt javaslat érkezett a különböző szakmai bizottságoktól, civil szervezetektől és egyénektől, a testület két klubja gyorsan megegyezett az idei kitüntetettekről, így május 5-én, a testület ünnepi ülésén Jana Dobrocká, a Bona Fide Vegyeskar vezetője, a Blaha Lujza Vegyeskar és a Szlovákiai Vakok és Gyengénlátók Egyesületének rimaszombati alapszervezete veheti át az elismerést.
Csak bérbe kapja a református egyház
A Daxner utcában építi a református egyház a Csillagház nevet viselő konferencia- és iskolázási központot. Mellette szeretnék felállítani a hitükért gályarabságot szenvedett lelkészek emlékművét, amelyet Gáspár Péter szobrászművész készít el. Az egyház előbb mintegy ezer négyzetméteres területet akart megvásárolni, később a közelben lakók tiltakozása miatt már csak ennek a harmadát kérvényezték. Mivel ez is ellenállásba ütközött, a testület végül úgy döntött, hogy nem adja el a kért telket, hanem szokatlan módon 50 évre bérbe adja, mégpedig évi 10 eurós szimbolikus összegért.
