„Ha mindenki ilyen szépen énekel, mint Te, akkor érdemes volt megírni” – ez a dicséret Kodály Zoltán szájából hangzott el. A címzettje pedig nem más volt, mint az akkor mindössze ötéves kislány, aki azóta a magyarság egyik legismertebb kulturális nagykövete, aki a világ népdalait általában eredetiben énekli, s aki a Covent Gardenban éppolyan otthonosan énekel, mint a japán császár előtt, vagy Kiskunfélegyházán, ahol Szamosi Szabolcs orgonaművész társaságában legutóbbi koncertjét adta. Mindannyiunk Sebestyén Mártája ma ünnepli 60. születésnapját.
Mondhatnánk, könnyű dolga volt, hiszen édesanyjának, Fakas Ilonának köszönhetően már fogantatása pillanatától szívhatta magába a népzenét. Amíg édesanyjától a zene szeretetét kapta örökségül, közgazdász édesapja a világ népei kultúrájának tiszteletére tanította meg. Külföldi útjairól rendszeresen hozott haza népzenei lemezeket, s Márta, amikor nem az Olcsó Könyvtár könyveit olvasta a diófájuk lugasában, ezeket a lemezeket hallgatta „rongyosra”. Hatévesen készült első lemezfelvétele, s bár abban akkoriban nem volt biztos, hogy énekes lesz, de azt tudta, hogy egész életében elválaszthatatlan lesz létezésétől az éneklés.
Sebő Ferenc fedezi fel a Kossuth Klubban a magyar népzene számára, s egy évvel később már a Muzsikás együttessel lép fel az akkor legendás Egyetemi Színpadon. Sebőékkel kapcsolódik be a gyűjtési mozgalomba is, számtalanszor jár Erdélyben, Csángóföldön és a magyarlakta területeken, s érzéke van hozzá, hogy megtalálja azokat az embereket, akiktől eddig nem hallott, különleges hangulatú népdalokat tud megőrizni az örökkévalóságnak.
Így találja meg a Szerelem, szerelem című népdalt, amely az 1996-ban készült Az angol beteg című film nyitódala lesz, és további nyolc szobrocska mellett a legjobb filmzene és zenei motívum kategóriában is elhozza az Oscart. Sok kritikusa hitte azt, hogy az Almásy László gróf titokzatos életét feldolgozó film betétdala berber ének, s bár ezt Márta magyarul énekelte, az elmúlt évtizedek során számtalan nép népdalait énekelte eredeti nyelven, így baszk, szerb, norvég, görög vagy japán nyelven. A Felvidéken is sokszor jár, adott koncertet Komáromban, Dunaszerdahelyen, Pozsonyban, Zselízen, így rajongótábora van tájainkon is.
1983-ban őt kérték fel Bródyék, hogy énekelje el Réka szerepét az István, a király rockoperában, amelyért 1984-ben megkapta az év énekesnője címet is. Később Bródy több dalát (Zúg az óceán, Mély kút peremén) is elénekelte. Hatvannál is több albumot készített, a legtöbbet a Muzsikás együttessel. A nagyvilág Mártát 1993-ban ismerte meg, amikor a világzenét szinte először felkaroló Deep Forrest együttes Boheme című lemezén három dalt is elénekelt, s a lemez Grammy-díjat kapott. Innen már egyenes út vezetett a világ legnagyobb színpadjaira, a japán császár mellett a spanyol király és Károly herceg is ugyanolyan csodálattal hallgatta utánozhatatlan hangját, Károly külön levélben köszönte meg az élményt, amit tőle kapott.
Mostanában főként Andrejszki Judittal, a Bolya–Dongó duóval, a Gryllus testvérekkel, a Söndörgő zenekarral és a Vujicsics együttessel lép fel. Az idők során megkapta a Kossuth-díjat, a Magyar Örökség díjat, a Prima Primissima díjat, s még számtalan más jeles kitüntetést. Többek között Sebő Ferenccel és a füleki származású Agócs Gergellyel együtt a Fölszállott a páva zsűrijében is részt vett, s tanácsaival támogatta azt a sok-sok fiatalt, akik mai kultúraellenes világunkban hagyományaink megőrzése mellett tették le a voksukat.
Sebestyén Márta össznemzeti kincs, aki Blaha Lujza kései utódaként többet tett magyarságunk megmaradásáért, a magyar kultúra közvetítéséért, mint azok, akik ebből hivatásszerűen ragyogóan eléldegélnek. Ötéves volt, amikor Kodály felfedezte őt mindannyiunk nagy boldogságára, s reméljük, hogy tájainkon is sokszor hallhatjuk még élőben, s azt sem bánjuk, ha pár szlovák nyelvű dalt is elhoz magával.
