A magyar Országgyűlés szerdán módosította a magyar állampolgárságról szóló törvényt az alábbi formában:
1. §
A magyar állampolgárságról szóló 1993, évi LV . törvény (a továbbiakban : Ápt.) 3. § (1 ) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.”
2. §
(1) Az Apt . 4. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:J
„d) honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti ;”
(2) Az Ápt. 4. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép :
„(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmér e – kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmen ője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi szánhazását, és magyar nyelvtudását igazolja.”
(3) Az Ápt. 4. (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép :
„(5) Az (1) – (2) és (4) bekezdésekben meghatározott id őtartamú, folyamatos magyarország i lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte .”
(4) Az Ápt . 4. (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép :
„(7) A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében az (1)-(2) és (4 ) bekezdésekben meghatározott időtartam, valamint az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltétel alól – az állampolgársági ügyekért felel ős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslatára – felmentést adhat, ha a kérelmez ő honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.”
(5) Az Ápt . 4. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki :
„(8) A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.”
3. §
Az Ápt. 5. § helyébe az alábbi rendelkezés lép :
„5. § Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megsz űnt, és magyar nyelvtudását igazolja .”
4. §
Az Ápt. 7. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz . Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester el őtt, illetve a 4 . § (3), (6) és (7) bekezdésének, illetve az 5 . hatálya alá tartozó honosított választása szerint a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le . A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.”
5. §
Az Ápt. 13. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép :
„(1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá a z állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadás a iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)
a) a települési — városban a kerületi — önkormányzat polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjéhez,
b) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,
c) a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve
d) a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felel ős szervhez lehet benyújtani.”
6. §
Az Ápt. 16. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép :
„(1) A honosítási okiratot a miniszter a kiállításától számított 15 napon belül megkűldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4 . § (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a kérelmező választása szerint a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.”
2/5
(1) Az Ápt. 17. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép :
„(2) A miniszter a 6 . § (1) bekezdésében foglalt el őterjesztést a kérelemnek, a z állampolgársági ügyintézésért felel ős szervhez történő beérkezésétől számított három hónapon belül . nyújtja be a köztársasági elnöknek. A miniszter három hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8 . (3) bekezdése szerinti határozatot.”
(2) Az Ápt. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki és az (5)-(8) bekezdések számozása (6)-(9) bekezdésre változik :
„(5) Az (l)-(3) bekezdésben megállapított határidőkbe nem számít be
a) a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő;
b) az eljárás felfiiggesztésének időtartama;
c) a 19. § (3) bekezdés d) pontjában előírt véleményezés időtartama;
d) az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.”
8. §
Az Ápt. 19. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép :
„(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást – beleértve a 14 . § (1) bekezdésében és a 20/A . §-ban meghatározott adatokat is – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4 . § (3), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5 . § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, a Kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szerv teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak .”
(2) Az Ápt. 19. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép :
[Az állampolgársági eljárás során a miniszter]
„d) véleményt kérhet a jegyz őtől, a konzultól, a gyámhatóságtól és az idegenrendészet i hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól.”
9. §
Az Áptv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép : ,,(1) A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti
a) hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse ;
3/5
b) többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házasság i nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;
c) utónevének magyar megfelelőjét.”
10. §
Az Ápt. 24. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép :
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa;)
„a) a miniszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait és kijelölje az e törvény 5/A. § (2)-(3) bekezdésében, 8 . § (3) bekezdésében, 11 . § (1) bekezdésében, 12 . §- ában, 14. (4) és (6) bekezdésében, 16. (1) és (3) bekezdésében, 17 . § (1) és (3)-(4) bekezdésében, (6) bekezdésében, (8) bekezdésében az előterjesztést kivéve és a (9) bekezdésében, a 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. §-ában, továbbá a 20/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat a miniszter nevében ellátó központi szervet
(állampolgársági ügyekben eljáró szerv) ;”
11. §
(1)Ez a törvény 2010. augusztus 20-án lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a 2011. január 1. napját követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
Indokolás
Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását .” A világban és a Kárpát-medencében élő magyarság körében az elmúlt 20 évben időről-időre felbukkant igényként, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásban és magyarságuk megtartásában komoly segítséget jelentene – külföldi példák nyomán – egy egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése.
A Javaslat célja a magyar állampolgárságról szóló 1993 . évi LV. törvény módosításán keresztül az ún . „kettős állampolgárság”, azaz a határon túli magyarok számára egyszerűsített, kedvezményes állampolgárság-szerzés biztosítása . Bár a jelenlegi idegenrendészeti és állampolgársági szabályozás is tartalmaz kedvezményeket a határainkon kívül élő magyarság számára, azonban az egymásra épülő eljárások gyakran hosszadalmasak voltak, felesleges adminisztratív terhet jelentettek, így az anyaországgal való kapcsolattartás megnehezült.
Természetesen a Javaslat nem jelenti az állampolgárság kollektív és automatikus megadását , igy csak egyedi kérelem alapján lehetséges az igény elismerése . Az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan : az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól . Az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmén y (kihirdette a 2002 . évi III. törvény) szerint is minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az állampolgárai .
Az Alkotmánybíróságnak a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazásról szóló határozataiból következik az, hogy kettős állampolgárság létrehozatala elvileg nem ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, a diszkrimináció tilalmába nem ütközik sem a nyelv szerinti, sem pedig a leszármazás szerinti különbségtétel. Európában több ország állampolgársági joga is egyszerűsített, kedvezményes eljárást tesz lehetővé, hasonlóan a javasolt magyar szabályozáshoz. Az utóbbi években egyre több ország ismeri el a kett ős állampolgárságot, az egykor még azt mereven elutasítók is ma már értéknek tekintik.
Megjegyzendő, hogy a Javaslat nem teljesen újdonság a magyar jogrendszerben, hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886 . évi IV . törvénycikk is ismerte a határon túli magyarok, a csángók egyszerűsített honosítási eljárását .
parlament.hu
