Simon Zsolt földművelésügyi miniszter bízik abban, hogy Szlovákia is használhatja majd a Tokaj márkanevet. Azt ígérte: mindent elkövet, hogy Szlovákia sikerrel járjon a Magyarországgal folyó perben.
Bár Magyarország beperelte az Európai Bizottságot, amiért bejegyezte a védett „Tokaj szőlőtermő terület” elnevezést Szlovákia számára is ez év februárjában – Magyarország hozzájárulása nélkül –, s ezzel megsértette a hatályos jogszabályokat, Szlovákia az Európai Bizottság oldalán be akar szállni a perbe. Látni akarja az összes iratot, amit Magyarország benyújtott, hogy a maximumot tegye meg és Szlovákiának megmentse a Tokaj név használatát.
Az EB döntése alapján június elsejétől használhatja a Tokaj nevet Szlovákia, amely április végi sürgős törvénymódosításában eltörölte az asztali és minőségi borok megjelölését, és kizárólag földrajzi megnevezéseket akar használni. Az új csoportosítás már csak Malokarpatská (Kis-kárpátoki), Južnoslovenská (Dél-szlovákiai), Stredoslovenská (Közép-szlovákiai), Nitrianska (nyitrai), Východoslovenská (Kelet-szlovákiai) és Tokaj borvidéket ismerne és használna.
Magyarország 2009. december 1-jén kapta meg a Tokaj védett márkanevet, amit Szlovákia saját törvényének módosításával reagált le. A korábbi Tokaji nevet Magyarország talán azért is módosította, mert a Fico-kormány agrárminiszterei többször módosították a tokaji szőlőtermő vidék szlovákiai kiterjedését, s a közös magyar-szlovák egyezményben szereplő tájegység egyre nagyobb lett szlovák oldalon, a legutóbb már megközelítette az 1000 hektárt, miközben Chovan miniszter és államtitkára már több mint 1500 hektáros vulkanikus szőlőterületről beszélt.
Felvidék Ma