A visegrádi együttműködés (V4) tagországainak lakossága elutasítja a migrációt – állapította meg a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása, amelynek eredményét csütörtökön juttatták el az MTI-hez.
A Magyar Idők című napilap megbízásából készült telefonos felmérés eredménye szerint az uniós kvótarendszert a V4-es országok 53 millió felnőtt lakosa közül nagyságrendileg 35 millióan utasítják el, és még ennél is többen, 41 millióan elégedetlenek Brüsszel bevándorláspolitikájával. Több mint 30 millió szavazókorú lakos támogatja a magyar határkerítést is.
A kutatás szerint a betelepítési kvóták szerinti elosztással a magyarok mindössze 17 százaléka ért egyet, 78 százaléka pedig elutasítja az elképzelést. Hasonló véleményen vannak a többi visegrádi ország polgárai is: a lengyelek 68, a szlovákok 80, a csehek 83 százaléka nem ért egyet a kvóták alkalmazásával.
Konszenzus övezi Brüsszel migrációs politikájának elutasítását is: a lengyelek 75, a magyarok 76, a csehek 77, a szlovákok 79 százaléka elégedetlen azzal, ahogy az unió vezetői kezelik a bevándorlás kérdését.
A Magyarország déli határára telepített kerítés megépítésével a magyarok 85 százaléka ért egyet, ami a valaha mért legmagasabb arány. A lengyelek abszolút többsége (52 százaléka), a csehek 71 és a szlovákok 72 százaléka is támogatja a migrációs krízis határzár segítségével történő kezelését – derül ki a felmérésből.
Az intézet közleményében emlékeztet arra:
ugyan december 10-én elfogadták az ENSZ globális migrációs megállapodását, ám Ausztrália, Ausztria, Chile, Csehország, a Dominikai Köztársaság, az Egyesült Államok, Izrael, Magyarország, Lengyelország, Lettország és Szlovákia sem írta alá a megállapodást.
Továbbá az Európai Parlamentben csak megismételt voksoláson tudták megszavazni a humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést.
Mint írták, mindkét esetben régiós szinten a V4-ek tűnnek a leginkább összetartó szövetségesnek. A migráció kezelését illetően politikai szinten már egyértelműen kialakult tehát a visegrádi együttműködésen belüli konszenzus.
A kutatási eredmények azt tükrözik, hogy a felhatalmazás társadalmi szinten is jelen van – közölte a Nézőpont Intézet.
A telefonos reprezentatív közvélemény-kutatás 2018. október 16. és 31. között készült a négy országban – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia -, országonként ezer ember megkérdezésével.
(MTI)
