Hétfőn este vitázott az Európai Parlament az európai polgári kezdeményezés reformjáról. Ez az eszköz biztosítja azt a lehetőséget, hogy az uniós polgárok jogalkotási javaslatokkal éljenek az Európai Unió felé az olyan témákban, amelyek számukra fontosak, és még nem született róluk jogszabály – olvasható a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben.
A témát a Petíciós Bizottságon keresztül is közelről figyelemmel követte Csáky Pál, az MKP EP-képviselője. A vitában elmondta:
„Fontos pillanat ez az európai demokrácia számára. A néhány évig tartó előkészítő munkák után ma ugyanis elmondhatjuk, hogy sikerült elvégezni a közvetlen demokrácia uniós eszközének felülvizsgálatát.”
Az európai polgári kezdeményezés kitűnő ötletének szerződésekben történő megjelenését követően a valóságban a csalódottság és kiábrándultság időszaka következett az emberek részéről. Az Európai Bizottság a szerződések által biztosított jog ellenére kevésbé vette komolyan az európaiak javaslatait, a temérdek kezdeményezés közül alig néhány jutott el a végső fázisig. Az őshonos kisebbségek európai szintű védelméért indított kezdeményezéseket is vakvágányra kívánta terelni első lépésben a Bizottság.
Az Európai Parlament, és mi, képviselők is a kezdetektől azt mondtuk, javításra, egyszerűsítésre szorul az európai polgári kezdeményezés. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az emberek unióhoz intézett javaslatait. Ehhez pedig gördülékenyebb eljárásra, világosabb szabályokra van szükség
– emelte ki beszédében Csáky, hozzáfűzve, mára fordulni látszik a kocka a polgári kezdeményezések megítélését illetően.
Pár hónap leforgása alatt két ügyben is – az utóbbiban épp a múlt héten – a kezdeményezőknek adott igazat az Európai Unió Bírósága a Bizottsággal szemben. A Bíróság hatályon kívül helyezte mindkét esetben a Bizottság nyilvántartásba vételt elutasító határozatát. Két olyan uniós polgári kezdeményezés elfogadásáról van szó, amelyek az európai őshonos kisebbségek jogainak védelmét erősítenék: a Minority SafePackról és a nemzeti kisebbségi régiókról szóló polgári kezdeményezésről.
Az Európai Bizottság korábban tévesen tagadta meg e két kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A SafePack sikeres aláírásgyűjtése már megmutatta, mennyire fontos ez a téma az európaiak számára, a kötelezőnél jóval több támogatás gyűlt össze. A második bírósági döntéssel elindulhat egy újabb aláírásgyűjtési akció az európai kisebbségek érdekeinek erősítése céljából.
Az őshonos kisebbségek jövője igenis európai kérdés, az emberek eredményeket várnak az uniós intézményektől ezen a területen is. Nem kérdés, hogy a parlament kinek az oldalán áll.
