Rugalmas, azonban legfeljebb október 31-ig tartó halasztásról született megállapodás az európai uniós vezetők szerdán kezdődött brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság kilépési dátumának ügyében.
Az éjszakába nyúló brüsszeli találkozón elfogadott egyezségnek része, hogy júniusban áttekintik a folyamat állását, de ezt nem kifejezetten úgy kell érteni, hogy akkor esetleg módosíthatnak a határidőn.
Amennyiben időközben mindkét fél ratifikálja a kiválás feltételeit rögzítő, de a londoni törvényhozás által többször is elutasított szerződést, akkor a következő hónap első napján automatikusan megszűnik a brit tagság.
Ha a szigetország május 22-ig nem hagyja jóvá a megállapodást, és még tagja lesz az EU-nak, akkor részt kell vennie az európai parlamenti választásokon. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor június 1-jén kiesik az Európai Unióból.
A zárónyilatkozatban kitértek rá, hogy London vállalta, a halasztás ideje alatt konstruktívan, felelősségteljesen fog eljárni a jóhiszemű együttműködés jegyében, tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely akadályozhatja az EU céljainak elérését, különösen a döntéshozatali eljárásokban.
Ismét leszögezték emellett, hogy nem tárgyalható újra a kiválási szerződés, valamint hogy „minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével”. Aláhúzták végül, hogy ezen időszakban az Egyesült Királyság teljes jogú tag marad, ennek minden kötelezettségével.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón arra kérte a briteket, hogy ne vesztegessék el ezt az időt.
„Az elkövetkező hat hónapban az ügy teljes egészében a szigetország kezében van. Ratifikálhatják a kiválási egyezményt, ebben az esetben véget ér a hosszabbítás. Újragondolhatják a Brexit-stratégiát. Még a kilépési szándékot is visszavonhatják” – mondta Tusk a brüsszeli ülést lezáró sajtótájékoztatón.
Mint közölte, a kiterjesztés rugalmas, de kicsit rövidebb annál, mint amire számított, viszont az idő így is elég lehet a legjobb megoldás megtalálására.
Újságírói kérdésre válaszolva ugyanakkor nem tudta kizárni azt a forgatókönyvet, hogy az október 31-éig tartó halasztást megelőző EU-csúcson megegyezés születhet a határidő további kitolásáról.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elégedettségét fejezte ki az eredménnyel kapcsolatban, és hangsúlyozta, meg vannak róla győződve, hogy London be fogja tartani a jóhiszemű együttműködésre vonatkozó vállalásokat, de rámutatott, a legtöbb kérdésben ráadásul minősített többségi szavazással születnek a döntések.
Egyesek szerint a szigetország időnként nehéz partner lehet, döntéseket blokkolhat, de ez nem számít újdonságnak – jegyezte meg tréfásan.
Elmondta, valószínűleg az Egyesült Királyság is részt vesz az EP-választáson, ami ugyan kicsit furcsa, de tiszteletben kell tartani a közösségi jogot.
Azon véleményének is hangot adott, hogy sikerül tető alá hozni a megállapodásos Brexitet, noha – mint kiemelte – azt preferálta volna, ha csak megállapodás lesz, Brexit nélkül.
A brit kormányfő június 30-ig terjedő hosszabbítást kért, Donald Tusk pedig rugalmas, akár egyéves halasztást javasolt. Emmanuel Macron francia elnök ugyanakkor ezt – sokak szerint főként belpolitikai okokból – ellenezte, mondván, hogy a „kemény Brexit” is jobb, mint ha London esetleg akadályozni próbálná az Európai Unió működését.
Fontos szempont lehet, hogy az Európai Bizottság mandátuma is október végén jár le, mivel egyes diplomáciai források korábban arról számoltak be, hogy egy hosszú halasztás akár a brüsszeli testület megbízatásának néhány hónapos kiterjesztését is eredményezheti.
Az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a bizottság új elnökét és a szervezet tagjait, és amennyiben az Egyesült Királyság részt vesz a választásokon, majd később kilép az EU-ból, akkor a kinevezés nem tükrözné a brit képviselők távozásával megváltozó hatalmi egyensúlyt, ami legitimitási kérdéseket vethetne fel.
(mti)
