Az Európai Unió az előző, 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakra Szlovákia számára 11,7 milliárd eurós keretet határozott meg. A szlovákiai pályázók az egyes operatív programokat irányító állami hatóságok szervezésében nem voltak képesek a teljes összeget felhasználni, hiszen több mint 300 millió euró ragadt benn a rendszerben.
Szlovákia kerete az aktuális, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakra jelentősen megnövekedett, elérte a 15,5 milliárd eurót, miközben az EU tagországai közül fajlagosan, egy polgárra átszámítva a legmagasabb összegből gazdálkodhat.
Nézzük, Szlovákia mennyire tudott hatékonyan gazdálkodni 2019 októberéig, amíg eltelt a 7 éves uniós időszak jóval több, mint háromnegyede. Ugyan a hétéves keret több mint 70 százalékára az egyes operatív programok gazdái az eredményes pályázókkal a szerződéseket megkötötték, ám a folyamatot végigvezetni, vagyis a beruházásokat kifizetni csupán a hétéves keret 25 százalékában, 3,7 milliárd € összegben sikerült, ami nagyon kevés. Akkor is, ha figyelembe vesszük az n+2 szabályzatot: a 2014 és 2020 közötti időszakban eredményes pályázók a pályázatok lezárását és elszámolását 2022-ig elhúzhatják.
A másik komoly gondot az jelenti, hogy a megtérített 3,7 milliárd esetében az EU központi ellenőrző szerve, az OLAF megállapította, hogy a felhasznált források 20 százalékát korrupció és visszaélések övezték.
Ha figyelembe vesszük az egyes operatív programokat, a nemzeti fejlesztési keretterv egyes fejezeteit, a források felhasználásának hatékonyságát és eredményességét, eddig a legsikeresebbek közé a Vidékfejlesztési Alap tartozik, amely a számára megítélt források 45 százalékát tudta felhasználni. Őt követi az Integrált infrastruktúra operatív program, amelynek fő célja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a kerete 37 százalékának felhasználásával.
A 11 operatív program vagy fejezet sorrendjének végén az elhíresült Kutatás, fejlesztés operatív program áll az oktatási tárca hatáskörében a kerete 12 százalékának felhasználásával, valamint a Halgazdaság operatív program, amely eddig csupán a forrásai 6 százalékát tudta felhasználni, miközben eltelt a 7 éves uniós időszak jóval több mint háromnegyede.
A következő, 2021 és 2027 közötti uniós időszakra Szlovákia lecsökkent kerettel, pontosan 13,3 milliárd euróval számolhat. Ám rendkívül fontos, hogy Közép-Európa országainak (amelyek 2004-ben váltak az EU tagjává) kormányai kiharcolták, hogy a soron következő 7 éves időszakban is legyen hozzáférésük az Európai Unió Kohéziós Alapjához. Vagyis térségünkben még további 7 évig lesz lehetőség EU-támogatást megpályázni infrastrukturális beruházások megvalósítására: utak, hidak, járdák, vízvezetékek, szennyvízhálózatok, parkok építésére és felújítására, általánosan az energetikai hatékonyság megnövelésére.
Ez lehet az utolsó 7 év, emiatt rendkívül fontos lesz, hogy a következő kormány kellően magas költségvetési keretet biztosítson környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházásokra, hiszen 2028-tól valószínűleg a saját forrásainkra kell majd hagyatkoznunk, amennyiben a felsorolt, igen költséges infrastrukturális beruházásokat meg szeretnénk valósítani, ami egyet jelent a források drasztikus lecsökkenésével a rendkívül fontos beruházásokra régióinkban. Hiszen a tét a tisztább környezetünk, járható utak és vasutak, s az eddiginél sokkal hatékonyabb energiagazdálkodás.
(A szerző az MKP gazdaságpolitikai alelnöke)
