Sajtóreggelivel egybekötött sajtótájékoztatóra szólt Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának meghívója, hogy ezúttal – mint Debreceni-Tóth Gabriella sajtófőnök bevezetőjében mondta – az idei tematikus évről szóló részletes tájékoztató után kötetlenebb beszélgetésre is sor kerüljön az aktuális nemzetpolitikai kérdésekről.
Potápi Árpád János államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Máért döntése volt, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve, míg a Magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének deklarálta. A két cél egymást erősíti, abban a reményben, hogy a 20. századi súlyos veszteségek után a 21. század Magyarország számára nyertes időszak lesz. Ennek megalapozása most, az első évtizedekben a mi feladatunk, ha azt akarjuk, hogy unokáink is elismeréssel tekintsenek vissza korunkra.
Mint kiemelte:
Célunk, hogy külhoninak lenni ne hátrányt jelentsen, hanem előnyt. Egységes Kárpát-medencei térben gondolkozzunk, erősítve a közösségeket az iskoláktól a testvérvárosokig, minden téren: a gazdaság, kultúra, sport, média terén egyaránt.
Példaképeket kell állítanunk a fiatalok elé az elmúlt századok sikereiből és a mából: nagy, nemzetközi sikerektől a kis helyi értékek bemutatásáig – tette hozzá
Az államtitkár ezután sorra vette az idei programokat, amelyek közül néhány, például a Határtalanul már a tanév kezdete óta fut, újdonság viszont az ötletesen elkészített Kárpát-medencei bakancslista, amely cipőtalp formájú, legyezőszerűen szétnyitható lapjain 111 településre hívja fel a figyelmet, amit érdemes megtekinteni az őrvidéki Alsóőrtől a Vereckei-hágóig. Mindegyikről rövid tájékoztatót ad, és országonként a legfontosabb tudnivalókat is feltünteti az ügyes eszköz, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság megbízásából a Magyarság Háza adott ki, és a Kárpát-medencei Magyar Legendárium műhelyében készült.
A nyári táborok közül a nagycsaládosoké kiegészül idén az egyszülős családokéval, folytatódnak a sporttáborok, pünkösd előtt lovas zarándoklat indul Erdélybe, megrendezik a vállalkozók ötödik és a média második találkozóját.
A meghirdetett pályázatok közül a magyar kultúráért és oktatásért kiírtra 3700 jelentkezés érkezett, a diaszpórára 452. Folytatódik a Körösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program.
Február végén 116 résztvevővel lezajlott a hétvégi magyar iskolák találkozója, április végére pedig az egyetemisták és főiskolások szakmai hétvégéjét hirdették meg. Idén is lesz diákok számára Szakma Sztár verseny, és folytatódik az őket segítő mentorok hálózatának kiépítése.
Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Stratégiai Főosztályának vezetője beszámolt a Polgár Judit Sakkjátszótér képességfejlesztő oktatási program sikeréről. Elmondta, hogy
minden tematikus évben egy-egy közösségre összpontosítanak, idén a magyar kisközösségekre.
Így például az egyetemisták és főiskolások találkozójának egyik fő témája a cselekvő szerepvállalás. Szólt az új pályázatukról, amelynek címe: Jó tanuló, jó sportoló. E cím elnyerésére alkalmasak jelölését várják az iskoláktól.
Hajnal Virág, Potápi Árpád János, Debreceni-Tóth Gabriella (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A beszámolókat követő kötetlen beszélgetés voltaképpen azt jelentette, hogy az államtitkár kérdések özönét kapta, de semmi nem maradt megválaszolatlanul, köszönhetően Debreceni-Tóth Gabriella moderátori gondosságának, Potápi Árpád Jánosnak pedig a válaszok őszintesége és az, hogy a nem mindig vidám témák ellenére végig jó volt a hangulat.
A kérdések közül az első természetesen arra vonatkozott, hogy a koronavírus hogyan befolyásolhatja a programokat. Erre jelenleg annyit lehet csak válaszolni, hogy az osztálykirándulásokat nem ajánlják áprilisban sem, remélhetőleg a májusi, júniusi programokat már lehet teljesíteni. Ami az államtitkárságon múlik, az az egyeztetés a partnerekkel és a rugalmasság az átütemezésben.
Fontos az erős magyar politikai intézményrendszer
Nem minden jelenlévő számára volt ismert tény, hogy a Petőfi-program keretében Kárpátalján nyolc ösztöndíjas dolgozott, de az ukrán kormány ellehetetlenítette a működésüket. Mi lett velük, és hogyan alakul a helyzet Kárpátalján? Potápi Árpád János elmondta, hogy a nyolc ösztöndíjas más területen folytatja jelenleg a munkáját. Ami a jövőt illeti, két lehetőség van: kivenni a Petőfi Sándor-programból Kárpátalját, vagy újabb kísérletet tenni ősszel. Az utóbbit fogják választani.
A legtöbb kérdés és megjegyzés a szlovákiai választások eredményére vonatkozott.
Az államtitkár az erős magyar politikai intézményrendszerek fontosságáról szólt.
Ahol azt megteremtették, mint a Vajdaságban, ott az eredmény sem marad el. Ha nem tudják megőrizni, akkor a magyarok a többségi nemzet pártjaira szavaznak. Szlovákiában volt egy magyar párt, abból lett három, és az Összefogásként még annyit sem tudott elérni, mint előzőleg. A vegyes párt más okokból erodálódott, de magyar szavazói nem az Összefogáshoz mentek át. Most higgadtan kell elemezni a helyzetet és átstrukturálni a magyar politikai intézményrendszert.
Hogy mit vár az új kormánytól? Először, hogy megalakuljon, aztán hogy fontosnak tartsa a V4-ek egységét, amiben az eddigi jelzések alapján bízhatunk.
(Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
A felvidéki magyar politikára visszatérve hangsúlyozta, hogy nem a magyar kormány, hanem saját véleményét mondja:
mindent újra kell gondolni, mert az 1989-90-ben kezdődött korszak lezárult. Teljesen újat kell kezdeni.
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint a felvidéki magyarság a magyar kormány lélegeztetőgépén van, s vajon ez a helyzet marad-e továbbra is, Potápi Árpád János ismét a saját véleményeként fejtette ki, hogy Magyarország és a Kárpát-medence nincs rosszabb helyzetben gazdaságilag, s ez oda vezet, hogy más területen elveszítjük rugalmasságunkat, ellenálló képességünket. Az idei évre meghirdetett programok mennek tovább, de a folytatáson el kell gondolkozni. Magyar óvodát azért építünk, hogy onnan magyar iskolába, magyar középiskolába, egyetemre menjenek tovább, majd magyar közösséget építsenek és minden területen vigyék tovább a magyarságot – zárta válaszát a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
