Nagyon sok zeneköltőt ihletett meg húsvét misztériuma, a feltámadás. Talán rövidebb az általam ismert művek sora, mint a szenvedéstörténettel foglalkozó opusoké, de így is figyelemreméltó. A német szerzők különösen jeleskedtek a téma feldolgozásában.
Heinrich Schütz, a német barokk protestáns zene kiváló mestere 1623-ban adta ki Feltámadási oratóriumát (Jézus örömteli és győzedelmes feltámadásának története alcímmel). A korábbi hangversenykalauzok Feltámadási históriaként említik a remekművet.
Krisztus szenvedése és a húsvéti öröm együtt jelenik meg Händel Messiásában. A hallei mestert már korábban is foglalkoztatta az Et Resurrexit: a Feltámadás című darabja még tanulókorszakának lenyomata. Szinte hihetetlen, hogy a Messiást három hét alatt szerezte, pedig az előkészületek még nem biztattak sikerrel. A királyi elismerés viszont már bearanyozta a bemutatót, az angol publikum azóta is hagyományosan felállva hallgatja az oratórium legnépszerűbb részletét, a Halleluját. Az alkotást a legismertebb Händel szerzeményként tartják számon, diadalmenete mindmáig töretlen.
Bach is számos művében dicsőítette az Úr feltámadását. Az egyik legismertebb kórusának, a Ragyogva tűz a napsugár című opusának az alapja a BWV 630. számú korál-előjáték, a Heut triumphiret Gottes Sohn. A Kerényi György fordítását felhasználó partitúrán generációk nevelkedtek. A Húsvéti oratóriuma ismertségében elmarad ugyan a Karácsonyi oratóriumétól, de élvezhető, szép darab. Komponálásakor Bach, az akkori szokás szerint más műveiből is „kölcsönzött” témákat, a szakirodalom itt a Brandenburgi versenyeket említi múzsaként.
Még hosszan folytathatnánk a listát, megemlítve Mahler Feltámadás szimfóniáját, Rimszkij-Korszakov Nagy orosz húsvét nyitányát, ami az orosz zeneköltő szerint „…átmenet nagyszombat borongós, sejtelmes estjéből húsvétvasárnap reggelének féktelen ujjongásába.”
Számunkra, magyarok számára mégis Liszt Ferenc Krisztus oratóriuma lehet a legértékesebb. A zeneköltő így ír monumentális műve születéséről: „Terveim az ötvenes évek legelejére nyúlnak vissza… Igazából Santa Francesca Romanán, és Monte Marión vettem munkába eszmémet 1864-ben, de sajnos csak igen nehezen mehettem előre. 1866-ban azonban készen volt a mű…”
A magyar zenefejedelem korszakalkotót komponált, s számos újítással is öregbítette hírnevét: megszabadítja például az oratóriumot a recitativóktól és áriáktól, tételeiben mozaikszerűen építkezik. Visszatér Palesztrina dallamvilágához, az a capellához. A feltámadt Krisztust a harmadik részben dicsőíti a Húsvéti himnusszal és a Feltámadott című befejező résszel.
A Hungaroton két remekbe szabott lemezalbumot is készített a Krisztus-oratóriumból. Az 1970-es felvételnek a karmestere Forrai Miklós volt, s olyan nevek szerepelnek az előadói listán, mint Réti József, Gregor József, és a szövegmondó, Básti Lajos.
A másik kiadványon a híres zeneszerző-karmester, Bartók és Kodály barátja, Doráti Antal vezényelte a Magyar Állami Hangversenyzenekart. A szereposztás itt is nagyszerű: Sólyom-Nagy Sándor, Kincses Veronika, Takács Klára, B. Nagy János és Polgár László hangját őrizte meg a hangszalag.
A lemezbemutató koncertet – a magyar zenei élet kimagasló eseményét – 1986 szeptemberében a Kongresszusi Központban rendezték, a hangversenyen magam is ott lehettem, s találkozhattam Doráti Antallal is.
