A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – a magyar összefogásnak is köszönhetően – megerősítette pozícióit parlamenti szinten is – értékelte a hétvégén tartott romániai parlamenti választásokat kedden online sajtótájékoztatón a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára.
Potápi Árpád János örömteli eseménynek nevezte, hogy a szeptemberi önkormányzati választásokra építve, az eredményeket, a mozgósítást kihasználva a vasárnapi voksolás is sikert hozott az erdélyi magyaroknak.
A magyarság számarányához méltó, azzal gyakorlatilag megegyező eredmény született – mutatott rá az államtitkár, utalva az RMDSZ 6 százalékos eredményére, amelyet a törvényhozás két házában elért.
Aláhúzta: a mostani választáson – elsősorban a pandémia miatt – a részvétel rekordalacsony, mintegy 32 százalékos volt. A magyarok által lakott térségekben nagyjából az országos arányoknak megfelelően, illetve azt meghaladóan vettek részt a voksoláson, de voltak olyan területek, amelyek ettől elmaradtak.
Az RMDSZ megerősítette pozícióit, az önkormányzati után most parlamenti szinten is, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a következő kormány megalakításakor megkerülhetetlen lesz a magyar párt – összegzett az államtitkár.
Potápi Árpád János kiemelte: a 2020-as esztendő egy nehézségekkel teli év volt, a járványt azonban a magyarság nem csupán túlélte, hanem abból a magyar közösségek megerősödve kerültek ki. Képesek voltak arra, hogy az intézményrendszerüket a járvány ellenére folyamatosan megerősítsék. Ehhez az intézményrendszerhez hozzátartozik az oktatás, a kultúra, a gazdaság és a politikai érdekképviselet is – hangsúlyozta.
Kitért arra is: a 2020-as év a nemzeti összetartozás éve volt, a 2021-es pedig a nemzeti újrakezdés éve lesz.
Reményét fejezte ki, hogy a jövő esztendő valóban a nemzeti újrakezdést fogja jelenteni, és a választási sikerekre építve, az új kihívásokhoz igazodva az RMDSZ tovább tudja erősíteni az erdélyi magyar közösséget.
Kelemen Hunor
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a járvány rányomta a bélyegét a kampányra és a választási részvételre egyaránt. Az eredményeket ennek tükrében érdemes olvasni – mondta.
Az elnök a közvetlen találkozások hiánya mellett az alacsony részvételt a politika iránti bizalmatlanságban látja. E téren két korcsoportot emelt ki: a 40-45 éves korosztályt, ők voltak a leginkább dühösek a kormány járvány miatti intézkedéseire, a 60 év felettiek pedig féltették az egészségüket, és inkább otthon maradtak.
Kifejtette: Hargita megyében, a csíki térségben, Maros megyében, Szilágy megyében és Szatmár megyében is magasabb volt a részvétel, mint az országos átlag, a nagyvárosokban, nagyvárosi szórványban viszont alacsonyabb.
Az elnök ismét megköszönte a rájuk leadott szavazatokat, amelyek lehetővé tették, hogy az erdélyi magyarság érdekképviselete megmaradjon a román törvényhozásban.
Az eddigi számok alapján az RMDSZ-nek továbbra is arányos képviselete lesz egy olyan helyzetben, amikor az elmúlt 30 évben a legalacsonyabb volt a választási hajlandóság.
Huszonegy képviselő és kilenc szenátor végzi majd a munkáját az RMDSZ színeiben – jelezte.
Úgy látja: az RMDSZ nélkül stabil parlamenti többséget nem lehet majd létrehozni. Kelemen Hunor megerősítette, ha a feltételek teljesülnek, nem zárkóznak el a kormányzati szerepvállalástól, a tárgyalások azonban még nem kezdődtek el, mindenki a végleges eredményeket várja.
Az elnököt kérdezték arról, hogy tartanak-e a magyarellenes hangok felerősödésétől a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamentbe kerülése után, illetve mi a véleménye arról, hogy máris az RMDSZ betiltását kezdeményezték. Kelemen Hunor elmondta: ez egy rendszerellenes párt, „minden ellen vannak”. Egy meglévő hálózatra építettek, amit már másfél éve is láttak Úzvölgyében. Összegzése szerint az AUR magyarellenes, ultranacionalista tömörülés, s az első nyilatkozatokból ítélve sok jóra nem számíthatnak. Mint mondta, a kellő óvatosság megvan az RMDSZ részéről, ugyanakkor tudni kell olyan partnereket találni, és reményei szerint fognak is ilyeneket találni a román parlamentben, akik ezeket a kezdeményezéseket elutasítják.
Olyan román párt, amely feltétel nélkül magyarbarát, nincs, ez igaz a parlamentben politizáló minden alakulatra.
Ugyanakkor a magyarellenes kijelentéseket az együttműködés idejére fel lehet oldani. A sérelmeket nem feledik, de a politikában tudni kell pragmatikus döntéseket hozni – jegyezte meg.
Potápi Árpád János arra a felvetésre, hogy várhatóan ismét nem lesz stabil kormánya Romániának, s mit lehet tenni az eddigi nemzetpolitikai eredmények megőrzéséért, azt mondta: az elért eredményeket már semmi nem tudja veszélyeztetni. Arra kell törekedni, hogy a nemzeti újrakezdés évében az eddigi programokat újra tudják indítani – hangsúlyozta. Azt a kapcsolatrendszert, amit az elmúlt 10 évben erősítettek meg a radikálisan megváltozott nemzetpolitikának köszönhetően, reményei szerint továbbra is életben tudják tartani, illetve további tartalommal tudják megtölteni a magyar közösségekkel közösen. Romániával nem volt mindig felhőtlen a kapcsolat, de bíznak abban, hogy mind a román közvélemény, mind a román politika egyre inkább látja: erős Közép-Európa nem képzelhető el úgy, hogy az itt található országok külön-külön ne legyenek erősek.
Idén várhatóan már nem írják ki a pályázatokat a 2021-es támogatásokra, jövőre fogják ezeket meghirdetni – jelezte további felvetésre Potápi Árpád János.
