Október 12-13-án került megrendezésre a konfliktusmegelőzésnek és a kisebbségek jogvédelmének szentelt Európai Regionális Fórum negyedik ülésszaka. A rendezvényen Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében dr. Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense hívták fel a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, továbbá ajánlásokat fogalmaztak meg Ukrajna, az Európai Bizottság és az Európai Parlament felé a diszkriminatív helyzet javítása érdekében.
Bocskor Andrea az eseményen beszámolt a 2017-től a kárpátaljai magyarságot ért szisztematikus jogsértésekről: az oktatási törvényről, mely drasztikusan szűkíti az országban élő kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát és a 2019-ben elfogadott új nyelvtörvényről, mely a magánélet és a hitélet kivételével minden területen előírja az államnyelv kötelező használatát.
Felhívta a figyelmet az Ukrajna őshonos népeiről szóló idén elfogadott törvényre, amely kizárta a több mint ezer éve ott élő kárpátaljai magyar közösséget abból a jogi kategóriából, hogy őshonosnak tekintsék Ukrajnában, mivel rendelkezik anyaországgal.
„A készülő új kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kiemeltem azt az elfogadhatatlan dolgot, hogy az ukrán törvényhozók a „kisebbség” terminológiát „közösségre” cserélnék, ezzel próbálják meg elkerülni Ukrajna nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásait. Kiemelten fontosnak tartottam, hogy a Fórum résztvevői információt kapjanak azokról a politikai üldöztetésekről, fenyegetésekről, és megbélyegzésről, amelyek a kisebbségek politikai vezetőit és képviselőit érik, például a Mirotvorec oldalon történő megjelenítéssel. Továbbá felhívtam a figyelmet a Ternopili Megyei Tanács elnökének a televíziós felhívására, mely szerint az Ukrajnában élő magyarokat kell nyomás alá helyzeni a magyar–orosz gázszállítási megállapodás miatt. Ukrajnának el kell kerülnie a kisebbségek ellen gyűlöletet szító média, szervezetek és személyek támogatását, mivel működésük ellenségeskedéshez és agresszióhoz vezethet, és árnyékot vethet az ország jószomszédi kapcsolataira is” – hangsúlyozta Bocskor Andrea.
Váradi Natália a KMKSZ képviseletében a kárpátaljai magyarok oktatási törvénnyel kapcsolatos aggodalmait részletezte. Kiemelte, hogy pedagógiai szempontból a tudás megszerzése és átadása anyanyelven a leghatékonyabb, különben a tanulók nem lesznek mesterei az adott tantárgynak vagy az ukrán nyelvnek.
Kiemelte: a magyar kisebbség jogosan kéri az ukrán kormánytól, hogy az iskolai tantárgyakat anyanyelven, míg az ukrán nyelvet az ukránórákon kell tanítani olyan követelmények, módszerek és eszközök alapján, amelyek hatékony kompetenciaalapú oktatást biztosítanak és megfelelnek az európai szabványoknak.
Hangsúlyozta: nem tudják elfogadni azt a 2023-ban hatályba lépő rendelkezést, amely az ukránul oktatandó tantárgyak százalékos arányára vonatkozóan erőszakkal korlátozza az anyanyelvi oktatást. A korlátozások, és az államnyelvre vonatkozó törvény megszünteti a magyar anyanyelvű iskolákat, és diszkriminatív módon négy kategóriába sorolja az országban élő kisebbségeket a nyelvoktatási jogok tekintetében, amit eddig soha nem tapasztalt a régióban élő magyarság. Ezért arra kérte a nemzetközi és uniós intézményeket és szervezeteket, hogy támogassák a kárpátaljai magyar kisebbséget, és segítsenek megoldásokat találni az őket érintő jogszűkítő problémákra.
Bocskor Andrea kiemelte: „Az általam beterjesztett ajánlásokban azt kértem az ukrán hatóságoktól, hogy ismerjék el a kárpátaljai magyarokat őshonos népként a vonatkozó jogszabályokban, és biztosítsák ugyanazokat a jogokat, mint a többi őshonos kisebbségnek, mégpedig, hogy a középiskola végéig anyanyelven tanulhassanak. Vonják vissza az oktatási törvény 7. cikkét, és helyezzék vissza a korábbi oktatási nyelvhasználati jogokat. Vonják be a nemzeti kisebbségi szervezetek képviselőit a kisebbségeket érintő jogszabályok és törvények kidolgozásába, lehetőséget biztosítva számukra, hogy aktívan részt vegyenek a jogalkotási és politikai folyamatokban.
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság felé intézett ajánlásaimban azt kértem, hogy folyamatosan szerepeljen napirenden az ukrán partnerekkel folytatott kétoldalú kapcsolatok során a megkülönböztetésmentesség és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.”
Háttér: Az Európai Regionális Fórum az ENSZ kisebbségi ügyekért felelős különleges jelentéstevője, dr. Fernand de Varennes összehívására és a Tom Lantos Intézet szervezésében került megrendezésre. A Fórum az államok, az ENSZ és a regionális szervezetek, a civil társadalmi csoportok és a kisebbségek mintegy 200 képviselőjét hozta össze, akiknek többek között a rendezvény négy tematikus paneljének egyikén volt lehetőségük felszólalni.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
