Mélyülő árkok, az európaiak, mint zavaró tényezők és a megunhatatlan Munkácsy – megjelent a MAGYAR7 nyolcadik száma.
Szégyen, hogy hét évvel a történtek után sincs lezárva a két fiatal, Ján Kuciak és jegyese meggyilkolása ügyében indított eljárás. A bérgyilkost és segítőjét ugyan már elítélték, de a vádiratban megrendelőként szereplő Marián Kočnert felmentette a bíróság. A két fiatal megtört idős szülei azonban még bíznak az igazságszolgáltatásban, bíznak abban, hogy egyszer kiderül az igazság. Mert ahogy a vádhatóság egyik ügyésze fogalmazott, Kočner felmentésével csatát vesztettek, de háborút még nem, írja Molnár Judit főszerkesztő Mélyülő árkok című vezércikkében. Sajnos igaza van, az árkok egyre mélyebbek, pedig évek óta azzal veszi át a kormányrudat mindenki, hogy az árkok betemetésén fog dolgozni…
Időt adott magának a koalíció, írja Kolek Zsolt. Vagyis csatát nyertek ők is csak, a háború végkimenetele még kétséges. Múlt szerdán a kormánypártok a várakozásoknak megfelelően újraszeletelték a koalíciós tortát. A hármak közül van, aki nyertesnek érezheti magát, van, aki nagyot vesztett és van, aki beérhette egy kisebb zakóval, de a legnagyobb nyertes Robert Fico. Leleht, ő maga nem így érzi, mert a felelősség is az övé.
Amit ez a választás megerősített, hogy jól gondoltuk az elmúlt egy-két év választásai alapján, valójában két Németország van. A nyugati országrész a CDU-CSU-ra szavazott legnagyobb számban, a kelet pedig az AfD-re. Nem sikerült tehát a két Németország egyesítése, pedig iszonyatos összegeket öltek a volt szocialista tartományokba. A lelkekbe kellett volna talán többet invesztálni, és talán kevesebb arroganciával és több empátiával közelíteni az önhibájukon kívül kommunista rendszerben felnőtt generációkhoz. Ahogy egyébként ugyanezt várnák a többi, hasonló tapasztalatokkal rendelkező országban is. haják Szabó Mária: Ugyanaz, de más.
Hadüzenetet küldtek az európai elitnek, ez a címe ehet nagyinterjúnknak, amelyet Névai Gábor készített Demkó Attilával, aki szerint empátiát kell mutatnunk, mert ez szörnyű tragédia. Mármint az, ami Ukrajnában történik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet Stratégiai Jövő Programjának vezetője Ukrajna jelenlegi helyzetéről a háború kitörésének harmadik évfordulóján. A Napról napra Trianon és a Máglyatűz című művek szerzője szerint az ukrán vezetés hitt a győzelemben. Vajon Ukrajnát egy új Trianon fenyegeti-e, és ha igen, mekkora mértékű lehet, továbbá miben vallott kudarcot Oroszország, és mit jelent az éles amerikai irányváltás Európának?
Albert Sándor, a kassai Ipari egykori igazgatója, a Selye Egyetem alapító rektora szerint a magyar iskolák megmentő projektje az iskolaközpontok lehetnek. Az iskolaközpont megszervezésével létrejöhetne egy több száz fős magyar intézmény, amely a hazai és nemzetközi pályázatokon is sikeresebb lehetne, és nem kellene félnie a megszűnéstől, vagy a későbbi összevonástól.
Az év elején a második pillérben takarékoskodókat tájékoztatták arról, hogyan állnak megtakarításaik, és milyen nyugdíjra számíthatnak ebből a forrásból. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nyugdíjrendszernek hamarosan valódi átalakításon kell átmennie, mert a Szociális Biztosító hiánya folyamatosan nő, amit a kormánynak kell pótolnia. Rajkovics Péter: Meddig bírja a nyugdíjrendszer?
A puha hatalom sokszínű és kétszínű munkája a címe Somogyi Szilárd írásának, amelyben kollégánk annak próbált meg utánajárni, hogy a USAID kiket támogatott Szlovákiában. A nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint a Sme és a Denník N lapok érdekeltségeit, a Petit Academy alapítványt és az N Press s.r.o. kiadót. A Denník N esetében magyar vonatkozása is van a támogatásnak. Azt ugyanis a korrupció és a jogállamiság kérdéskörének minőségi, független újságírással a magyar kisebbség körében való tudatosítására is kérték és ítélték meg a támogatást.
Amikor az Egyesült Államok új adminisztrációja bejelentette, hogy az ukrajnai proxyháború lezárásánál az európai vezetőknek – mint zavaró tényezőknek – nem osztanak lapot, majd Rijádban külügyminiszteri szinten megkezdték az amerikai–orosz tárgyalásokat, az uniós vezetők pánikba estek, és kapkodni kezdtek. Macron, Scholz meg a többiek első riadalmukban – mint eső előtt a hangyák – össze is futottak Párizsban, hogy megbeszéljék, akkor most mi a teendő? Kövesdi Károly: Talpuk alatt fütyül a történelem.
Az ezermester matematikust a fián, Jánoson kívül mindenki elismerte, tény azonban, hogy olyan sok mindennel foglalkozott, hogy tényleg nem írta nem a „nagy művet”. Bolyai Farkasról ír a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.
Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából a budapesti Szépművészeti Múzeum jubileumi kiállítást rendezett a művész tiszteletére. Több mint száz műalkotás – köztük olyanok, amelyeket még soha Magyarországon nem mutattak be –, archív fotó, dokumentum és kultusztárgy segíti a látogatót a leghíresebb magyar festő életének és életművének a megismerésében. A március végéig tartó kiállításnak külön érdekessége, hogy nemcsak a műveket szemlélteti, hanem megpróbál a festő sikerének hátterére is rávilágítani. Zsebik Ildikó: A megunhatatlan Munkácsy, avagy egy világsiker története.
Miért kapott hajba két felvidéki magyar tudós? Azért, mert mindkettő szentül meg volt győződve az igazáról, s mint utóbb kiderült, valójában mindkettőnek igaza volt bizonyos kérdésekben. Gaál Lajos izgalmas írásából a vitán túl az is kiderül, hogy a 19. században milyen komoly antropológiai és öslénytani kutatások folytak a magyar területeken.
Bemutatóra készülünk. Hallani a bársony függönyök halk suhogását, a színpad deszkáinak diszkrét reccsenését, a kulisszák mögötti feszült, ám vidám zsibongást. Amit csak az ismer igazán, aki állt már színpadon, aki már hallotta a csendből hirtelen felzúgó tapsot. Az amatőr színházak világáról ritkábban esik szó, pedig a közönség számára sokszor az amatőr színjátszók jelentik az élő kapcsolatot a világot jelentő deszkákkal. Szomolai Andrea: Színházillat úszik a levegőben
A királyhelmeci gimnázium országos viszonylatban is az elsők között büszkélkedhet az akadálymentes iskola címmel, írja Molnár Gabriella, aki annak is utánajárt, hogy mi mindent takar az akadálymentes kifejezés.
„Jókai regényein keresztül szinte az egész magyar történelmet megismerhetjük. Egyetértek Szabó Magdával, aki azt mondta, nem hiszek Jókai hanyatlásában. Jókai több mint író, ma is több, Jókai jelenség. Pótolhatatlan, őrizni való kincsünk”, fogalmazta meg gondolatait a Jókai emlékév kapcsán Nagy Miskó-Ildikónak Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke.
Felébred végre Csipkerózsika-álmából az oroszvári kastély? A kérdésre Dunajszky Éva válaszol a kormányhivatal híre nyomán, amely szerint most tényleg elindulhat a nagyon rossz állapotban lévő műemlék felújítása. A szlovák állam a második világháború után szerezte meg az oroszvári kastélyt, Lónyay Elemér és felesége végrendelete ellenére.
Jelentős felújítás vár a csetneki evangélikus templomra, megújul a tetőszerkezet és a padló, valamint restaurálják a sekrestyét is. Az átfogó rekonstrukció miatt a gótikus templom közel három évig zárva lesz. A csodálatos fotókkal illusztrált cikket Fábián Gergely írta.
A losonci Szabó Gyula Emlékházban még ősszel nyílt egy kiállítás, amely a maszkokkal, az arc elfedésével foglalkozik a képzőművészet szempontjából. Az Álcák című kiállítás Szabó Gyula életművéből mutat be válogatást a mester korai, bohócokat, cirkuszi jelenetet ábrázoló képeitől a késői, érett korszak filozofikus kompozícióiig. A kiállításon Haltenberger Kinga vezeti végig olvasóinkat.
A múlt hét folyamán újra Dunaszerdahelyre látogatott a népszerű babapszichológus, Vida Ágnes, aki legújabb könyve, a Gyerekek és kütyük (Hogyan befolyásolja gyermekedet a digitális média) tematikája kapcsán tartott előadást. Ennek ürügyén beszélgetett vele Lacza Gergely.
Érsekújváron, a 49. Felvidéki Matematikaversenyen találkozott kollégánk, Bokor Klára Hornyák Pál nyugalmazott gimnáziumi matematikatanárral, aki a versenyek egyik elindítója és sokéves szervezője volt. Pályafutása során számtalan diákot irányított a matematika világa felé.
Fejlődő Kalonda a címe Agócs Szvorák Emese írásának, és az az aktualitása, hogy a sikeres projekteknek köszönhetően tovább szépül a nógrádi kisközség. Idén három nagy beruházást készítenek elő, amelyeknek köszönhetően kellemesebb környezetet biztosítanak a helyieknek és a településre látogatóknak egyaránt.
Gondolta volna, hogy még a hatvanas években is lakottak voltak a barlanglakások? erről és több érdekes turisztikai úticélról olvashatnak Kaszmán Zoltán A lissói barlanglakások rejtélyes világa című cikkében.
Starovic Tibor a megmagyarázhatatlan és a tudósok szerint megkérdőjelezhető természeti (?) jelenségről, amelyet az emberi test spontán öngyulladásának nevezünk.
Melbourne, Victoria fővárosa. Ez a címe a Hazajáró ausztráliai sorozata újabb kiadásának.
Az Íz-lelőből megtudjuk, Szarka Zsófi szerint mi a tökéletes párizsi bunda titka. Tudják, a panírról, nem a szőrméről van szó…
Vas Gyula a MINI Aceman E-t, az új család alaptípusát tesztelte.
Csupa rossz hír a Szurkolóban. Búcsúzik az El-től a Fradi és távoli emlék a dobogó a DAC számára. A cikkeket Mátis Rudolf és Rajkovics György írta.
A MAGYAR7 nyolcadik számának hátlapján Pálffy Miklós pozsonyi síremlékét találják.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
