A világ lakosságának fele vízhiánnyal küzd. Hogyan oldhatjuk meg ezt a válságot? A Road to Green stábja Jordániába és Ciprusra utazott, hogy megnézze az új vízügyi megoldásokat.
A világ lakosságának fele már most is vízhiánnyal küzd, és ez az arány a klímaváltozás következtében tovább fog nőni. Ez megnöveli a környezeti károk, az élelmiszerhiány, a kényszermigráció és a konfliktusok kockázatát. Jordánia a vízhiány által leginkább sújtott országok közé tartozik, becslések szerint évente 61 köbméter víz áll rendelkezésre egy főre, ami jóval a vízhiányt jellemző 500 köbméteres küszöbérték alatt van. A korlátozott erőforrásokra nehezedő nyomást fokozta a klímaváltozás és az elmúlt évtizedekben a királyságba érkező több millió menekült áradata.
Uniós segítség a vízügyi ágazatban
Az Európai Unió az Európai Beruházási Bankkal és fejlesztési ügynökségekkel, például a német KfW-vel és a francia AFD-vel együtt számos projektet társfinanszíroz vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök révén, hogy biztosítsa az elegendő vízellátást és elősegítse Jordánia fenntartható fejlődését.
Ezek közé a projektek közé tartozik a Wadi al Arab II. ivóvíztermelő üzem megépítése, az irbidi víztározó felújítása és a víztisztító telepek korszerűsítése, hogy a gazdák újrahasznosított vízzel öntözhessék földjeiket. Az EU az egyik fő támogatója az „Akaba-Amman” elnevezésű megaprojektnek is, amelynek keretében a világ egyik legnagyobb sótalanító üzemét építik meg a Vörös-tengeren, és 450 km távolságra szivattyúzzák a vizet a fővárosba.
„Ha ez a projekt nem működik, nem lesz elég víz a mezőgazdaság és az ipar számára. Érkeznek befektetők, hogy ajánlatot tegyenek erre a projektre, így remélhetőleg sikerülni fog” – mondta Raed Abu Soud jordániai vízügyi és öntözési miniszter az Euronewsnak.
Európa megfelelő módszereket keres
A sótalanítás egyike azon „nem hagyományos” megoldásoknak, amelyekre néhány európai ország, például Spanyolország, Ciprus és Portugália már most is nagymértékben támaszkodik. Ez a gyakorlat azonban energiaigényes, és a kibocsátott sós víz károsíthatja a tengeri ökoszisztémákat.
Ciprus Európában vezető szerepet tölt be a szennyvíz öntözési célú újrahasznosításában is, ami egy olyan körkörösebb megoldás, amelyet az Európai Unió minél hatékonyabbá akar tenni. Ciprus 2023-ban mintegy 29 millió köbméter vizet nyert vissza, amelynek kétharmadát a mezőgazdaság támogatására használták. A másik részét a víztartó rétegek feltöltésére használták a mezőgazdasági miniszternek alárendelt Vízfejlesztési Hivatal (WDD) adatai szerint.
„Minden egyes cseppet ki kell használnunk, mivel a történelem megmutatta, hogy az esővíz tárolása a gátakban nem jelent tartós megoldást” – mondta Yianna Economidou, a WDD munkatársa.
2008-ban, amikor Cipruson súlyos aszály volt, az országnak Görögországból kellett édesvizet importálnia.
Várható EU-stratégia a vízügyi ellenálló képességről
Az Európai Bizottság várhatóan idén mutatja be a vízügyi ellenállóképességi stratégiáját, amely várhatóan az egész ágazatra kiterjedő beruházások és innováció révén ösztönzi a hatékonyságot, a víz újrahasznosítását és a körforgást.
A stratégia egyik eleme a vízszennyezés elleni küzdelem javítása lesz, egy új európai irányelv pedig előírja a kozmetikai és gyógyszeripar pénzügyi részvételét a nagy szennyvíztisztító telepeken a mikroszennyező anyagok kiküszöbölését célzó kiegészítő kezelés kiépítésében.
„Az Európai Unió úttörő szerepet játszik ezen a területen. A tudás irányítja a politikát, a politika pedig a technológiai fejlődést” – mondta Despo Fatta Kassinos, a Ciprusi Egyetem professzora az Euronewsnak.
Euronews/Felvidék.ma
