Esterházy Jánosnak, a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének emléke előtt rótták le tiszteletüket március 8-án Prágában a csehországi magyarok.
A csehországi magyar szervezetek, illetve a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorút és virágcsokrokat helyeztek el a motoli köztemetőben, a csehországi kommunizmus áldozatainak központi kegyhelyén, ahol az emlékműre Esterházy János emléktáblája is felkerült.
Az emlékünnepséget, amelyre Esterházy János halálának 57. évfordulója alkalmából került sor, a Coexistentia-Együttélés politikai mozgalom Esterházy János Emlékbizottsága, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ) prágai alapszervezete és a Görgey Artúr Társaság (GAT) kezdeményezte. Csatlakozott hozzájuk az Ady Endre Diákkör (AED), a Prágai Református Missziói Gyülekezet, a Csehországi Magyar Orvosok Társulata (CSMOT) és Magyarország prágai nagykövetsége is.
Az ünnepségen Pető Tibor prágai magyar nagykövet is részt vett.
A felszólalók beszédeikben méltatták Esterházy János életművét és annak mához szóló üzenetét. Egybehangzóan azt hangsúlyozták, hogy a csehországi magyaroknak kötelességük megőrizni és ápolni a mártír politikus emlékét.
„Esterházy Jánost a magyarok mellett a lengyelek is nagyon tisztelik, saját nemzeti hősüknek tekintik” – jelentette ki beszédében az Együttélés lengyel nemzeti tagozatának elnöke.
A beszédekben elhangzott: a csehországi magyar szervezetek feladatuknak érzik azt is, hogy mindent megtegyenek Esterházy János teljes rehabilitációja érdekében.
A megemlékezés végén a néhány tucatnyi résztvevő közösen elénekelte a magyar himnuszt.
Esterházy Jánost, aki a két világháború közötti időszakban, majd a II. világháború idején az akkori szlovák államban következetesen küzdött a felvidéki magyarok megmaradásáért és jogaiért, 1945-ben a korabeli csehszlovák rendszer háborús bűnösnek nyilvánította, halálra ítélte, majd bebörtönözte. Az 1901-ben Nyitraújlakon született politikus 1957. március 8-án a morvaországi Mírov várbörtönében súlyos betegen hunyt el. A holttestet Olmützben elhamvasztották, de az urna később Prágába került, ahol a múlt század hatvanas éveiben a Motol köztemető egyik, akkor névtelen közös sírjában lett elhantolva. Ezt a tényt csak fél évszázaddal Esterházy halála után, 2007-ben sikerült kideríteni. Ebben nagy szerepe volt Karel Schwarzenberg akkori cseh külügyminiszternek, aki az Esterházy család kérésére foglalkozott az üggyel.
Az 1989-es rendszerváltás után az egykori névtelen tömegsír helyén alakították ki a csehországi kommunizmus áldozatainak központi kegyhelyét. Ezt az emlékművet május elején a legfelsőbb cseh politikai vezetés is megkoszorúzza.
A Motol köztemető emlékművén elhelyezett Esterházy-táblát ugyanakkor cseh és szlovák részről több támadás is érte. Esterházy Jánost mindeddig ugyanis sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a néhai magyar politikust hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
Kokes János/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44480,44437,44381,43736,42679,44479,44361″}
