Összesen 32 utórengést regisztráltak a szeizmológusok a február 21-én Nyugat-Szlovákiát sújtó földrengést követően. A két legerősebb utórengés magnitúdója 2,8 volt – közölték a pozsonyi Comenius Egyetem Matematikai, Fizikai és Informatikai Karának (FMI UK) és a Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományi Intézetének (ÚVZ SAV) szakemberei csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Peter Moczo, az FMI UK munkatársa elmondta: a két 2,8-as erősségű utórengés egyenként mintegy 180-szor kevesebb energiát szabadított fel, mint a 4,3-as magnitúdójú főrengés. Az összes utórengés együttvéve is kevesebb szeizmikus energiát bocsátott ki, mint a fő földmozgás. Öt utórengés magnitúdója 2,4 és 2,8 között mozgott, 25 esetben 0,9 és 1,9 közötti értéket mértek, két rengés esetében pedig nem lehetett pontos magnitúdót meghatározni.
A szakemberek szerint a földrengés – a várakozásoknak megfelelően – jelentős lakossági visszhangot váltott ki. A Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományi Intézetéhez 6745 makroszeizmikus kérdőív érkezett, további 200-at pedig a Cseh Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének honlapján töltöttek ki. Az előzetes epicentrális makroszeizmikus intenzitás az európai makroszeizmikus skála szerint hatos fokozatú, ám a kutatók hangsúlyozták: ez még nem tekinthető végleges adatnak. Az automatikus kiértékelés ugyanis nem veszi figyelembe a kérdőívekben jelzett károkat, ezeket a szakemberek terepen is ellenőrzik.
Csicsay Kristián, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományi Intézetének munkatársa a károkról szólva elmondta: az epicentrum közelében fekvő Bacsfa községben nagyobb repedéseket észleltek egy épületen – a híres kegytemplom is megrongálódott. A közeli Keszölcés és Suly (Felbár városrésze) településeken kisebb falrepedéseket jegyeztek fel, amelyek tipikusnak számítanak földrengések esetén. Nagypaka községben ablaküvegek is megrepedtek – ez a hatos fokozatú makroszeizmikus intenzitás jellegzetes következménye.
SZE/Felvidék.ma
