Lovas és gyalogos hagyományőrző harcosok emlékeztek június 28-án Ópusztaszeren a 907-es pozsonyi csatára. A csatajelenetben magyarországi íjászok mellett határon túliak is részt vettek.
A szombaton felelevenített csata jeleneteit több ezer néző előtt a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző íjásztalálkozóján, a Nyílzáporon elevenítették föl a harcosok, akik között szép számmal voltak nők és gyermekek is. A nyolcadik alkalommal megszervezett Nyílzápor célja az ősök előtti tisztelgés mellett a magyar íjászhagyományok felelevenítése is.
Mint megtudtuk, az íjászok szabályos hadrendben tizedekbe, rajokba és századokba sorakozva vonultak föl az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark melletti pusztán. Az egymást az Árpád-korban használt Huj-Huj-Hajrá csatakiáltással köszöntő harcosok közül először a lovasíjászok szálltak szembe a bajorokat alakító hagyományőrzőkkel, akik hatalmas pajzsaik mögé bújva igyekeztek védekezni. Ezt a gyalogosok kézitusája követte. Majd az ezeregyszáz hagyományőrző íjász nyílzápora következett. Az íjászok előbb egymást váltva célzott lövéseket adtak le a pajzsfal mögé rejtőző ellenfélre, majd fegyverüket az ég felé irányítva egyszerre árasztották el a nyugati harcosok táborát ütőheggyel és lángokat imitáló selyemszalagokkal ellátott nyílvesszőikkel.
Mint ismeretes, a pozsonyi csata 907.július 4. és 7.közé tehető időben zajlott, a mai Pozsony alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközetéről van szó. A honfoglalás után a magyar fennhatóság területe nyugat felé megközelítette az Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyságdöntő csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Birodalom és Pannónia területéről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amiben a Luitpold bajor herceg és a Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett.A honfoglalás e sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háború.
A legendárium szerint a frankok százezren lehettek, de a mértékadó becslések szerint is többszörös túlerőben voltak a magyarokkal szemben. A kisebb magyar lovascsapatok már a határvidéken, a gyepükön is meg-megtámadták a bajor csapatokat, ezzel lassítva felvonulásokat a Duna két partján. A csata menetéről keveset tudni, de a magyarok fölényes győzelmet arattak a túlerőben lévő ellenség fölött. A legenda szerint Árpád fejedelem halálos sebet kapott a csatában.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44340,43721,43551″}
