A román kormány elejét venné annak, hogy az EU kiterjessze hatáskörét a kisebbségvédelemre

A román kormány elejét venné annak, hogy az Európai Unió a joggyakorlat révén terjessze ki hatáskörét olyan területekre – mint például a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a védelme -, amelyek jelenleg a tagországok hatáskörébe tartoznak.
Mindezt a román miniszterelnöki hivatal közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével, azt magyarázván, hogy Románia miért nem vonja vissza beavatkozási kérelmét abból a perből, amely az Európai Unió luxembourgi bíróságán zajlik az SZNT képviselői és az Európai Bizottság (EB) között. A hivatal levelét és a Székely Nemzeti Tanács válaszlevelét az SZNT juttatta el az MTI-nek.
A luxembourgi bíróságon az SZNT képviselői perelték be az Európai Bizottságot azért, mert a bizottság elutasította a nemzeti európai régiókra vonatkozó polgári kezdeményezésük bejegyzését. A perbe a bizottság oldalán lépett be Szlovákia, Görögország és Románia, és a kezdeményezők oldalán Magyarország.
A román kormány illetékese közölte, bátorítják az EU polgárait, hogy használják az európai polgári kezdeményezés eszközét, de nem fogadhatják el azt, hogy ezt az eszközt az Európai Unió alapszerződésekben rögzített jogaiknak a kiterjesztésére használják fel.
Válaszában Izsák Balázs SZNT-elnök pontosította: a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezés – melynek ő az egyik kezdeményezője – nem a kisebbségvédelemre, hanem az EU kohéziós politikájára vonatkozik. Az SZNT elnöke úgy vélte, Románia beavatkozási kérelme a kezdeményezés hibás értelmezéséből indul ki.
Izsák Balázs lehetetlennek tartotta az EU hatásköreinek a bírósági úton való kiterjesztését. Hozzátette, az EU hatáskörei csakis az EU-ról szóló szerződések módosításával történhet meg. Azt is megjegyezte, a kezdeményezés sikere Romániának is érdekében állna, ezért az lett volna ésszerű, ha Románia nem az alperes Európai Bizottság, hanem a felperes kezdeményezők oldalán lép be a perbe.
„Az ezzel ellentétes megközelítés olyan rejtett szándékként értelmezhető, amely a romániai magyar közösség, de elsősorban Székelyföld többségi székely lakosságának az erőszakos asszimilációját célozza” – állapította meg Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke arra is emlékeztette a miniszterelnököt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) azt ígérte: Románia nem tesz le indoklást az RMDSZ és partnerei által kidolgozott Minority SafePack című polgári kezdeményezés luxembourgi perében. Arra hívta fel a figyelmét, hogy az RMDSZ polgári kezdeményezése kimondottan a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozik. „Egy ilyen fokú következetlenség az Európai Bíróság előtt megkérdőjelezi a beavatkozó szavahihetőségét” – állapította meg a miniszterelnöknek címzett válaszlevelében Izsák Balázs, az SZNT elnöke.
Az erdélyi magyarok két európai polgári kezdeményezését utasította el az Európai Bizottság. Mindkét elutasító határozatot az EU luxembourgi bíróságán támadták meg a kezdeményezők. Románia mindkét perben az EB oldalán, Magyarország mindkét perben a kezdeményezők oldalán lépett be.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a Minority SafePack című polgári kezdeményezés egyik kezdeményezője azért mondott le augusztus elsejétől a romániai kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy a luxembourgi perben felperes is, alperes is legyen.