Az SZMPSZ által meghirdetett verseny idei témája Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk ifjúsági regény volt. Az Olvasni jó! irodalmi-történelmi vetélkedő országos döntőjét május 27-én Rimaszombatban a Tompa Mihály Református Gimnázium századfordulón épített egyedi tornatermében rendezték.
A vetélkedő célja az olvasás megszerettetése, a rendszeres olvasóvá nevelés, irodalmi hagyományainak ébren tartása; a könyv helyszíneinek gondolatban történő végigjárása, megismerése, kreatív megközelítése, illetve a hazaszeretet, az „édes grund” mindennél előbbre való érzésének átélése. A szervezők élményszerűvé akarták varázsolni a regény cselekményének felidézét.
A vetélkedő szervezői kreatív és a kreatív gondolkodást fejlesztő feladatokon keresztül újjáélesztették a résztvevőkkel a 19. század utolsó évtizedének boldog békeidejét, az idillt, hogy a grund, a haza mindörökké tart, a gyermeki élet és évek derűjét, amibe a bandaháború is belefért, mert volt még grund, amiért harcolni lehetett, a nehéz hétköznapok még élhető mindennapjait, amit átszőtt a hazaszeretet, mint legfontosabb életérzés.
Ebbe a derűs gyermekkorba vág bele élesen és könyörtelenül, szeli ketté a gyermekbandák területharcát – kitől is tanulhatták a harcoló felek a terület mindenáron való megszerzését éppen a kapitalizmus virágzása idején – a tőke szédítő terjeszkedése, az építési területek megszerzésének lázas igyekezete, ami nincs tekintettel grundokra, otthonokra, érzésekre. Ez a szemlélet véget vet a játéknak, a grundnak, ami már előszele a Nagy Háborúnak. A grund elvesztése az édenből való kiűzetés bibliai történetét is felidézheti: nincs otthon és vége a gondtalan játszadozásnak, a felhőtlen golyózásnak, vége a gyermekkornak, fájdalmasan elkezdődik valami más, amit Nemecsek halála jelez, ami nem lesz már olyan, amilyen eddig volt. Ez az érzés jelen van mind a dörzsölt, de a tiszteletet ismerő vörösingesek, mind a bájosan tiszta Pál utcaiak életében egyaránt.
A grund az az élettér volt a századforduló világában, ahol a gyermekek megtanulhatták az életet, ahol öröm és bánat, árulás és tisztesség jellemhatárai élesek voltak, a játék véresen komolyan megélt valóság, a birtokolt területet, mint a hazát védeni tanulták a srácok, ami mind-mind belefért a kamaszok életébe, világképébe, gondolkodásába.
Az idilli világban azonban harcok dúlnak a javak birtoklásáért, s hiába a védelem hősiessége, hiába Nemecsek halála, az éden bezárul, a gyermeki haza feláldoztatik a kapitalizmus oltárán. De nem a tisztesség, a szándék tisztasága, az érzés nemessége, a barátság szentsége, a haza szeretete, a gyermeki ártatlanság -, mert ezek azok az emberi értékek, melyek hagyatékok a mai gyermekek számára, ezek a regény felülírhatatlan és megfellebbezhetetlen üzenetei, értékei. Ezeket véste az Úr után Mózes is kőtábláira.
A verseny szervezői mindezeket az értékeket különböző feladatok elvégzése révén tették élményszerűvé a versenyző csapatok számára. Nem igaz, hogy Molnár Ferenc regénye napjainkban nem időszerű, nem igaz, hogy a veretes gondolatok nem érintik meg a 21. század Z-generációját, a kiboldoknak titulált, érzés nélküli digitális bennszülötteket, nem igaz, hogy a mai kalandvágyó, élményekért sóvárgó tizenévesek nem kedvelik az olvasást mint nemes szórakozást és mint a tanulás egyik formáját. De ehhez elhivatott pedagógus szükséges, aki kedvet, érdeklődést és kíváncsiságot tud csiholni tanítványaiban az irodalmi művek élményszerű feldolgozása iránt. Az irodalmi mű megismerése innen kezdve válik izgalmassá, felfedezéssé: a szüzsé egy új világba vezeti ifjú olvasóját, a jellemek története lehet a sajátja is, s máris kulcsa van a szöveg szövetének felfejtéséhez. Izgalmas és kreatív játék újrateremteni, átírni, mindenekelőtt átérezni a kort, más emberek bőrébe belebújva, határokon átlépve barangolni a képzelet világában, ami lehetne akár a csapatok való világa is.
Ezt az érzésért idézte meg az Olvasni jó! vetélkedő, ami a leírtakon túl alkalmat adott a tehetséges tanulóknak, hogy különböző szerepekbe éljék bele magukat, hogy kipróbálhassanak személyiségeket, szerepjátékokat. Öröm, élmény, ismerkedés kísérték a vetélkedő óráit, aminek minden csapat minden tagja győztese volt.
Idén a vetélkedőbe 11 alapiskola 14 háromtagú csapata kapcsolódott be. A feladatok jellegüknél fogva a többszörös intelligencia, valamint a kognitív funkciók használatára épültek. A regény egy kiválasztott részletének dramatikus feldolgozása sokféle kompetencia egyidejű jelenlétét, illetve kretivitást igényelt a tanulók részéről, amit minden csapat kiválóan oldott meg. A 22 pontos teszt átfogó ismeretekről adott képet, amint a villámkérdések is. A nevek megfejtése a betűcsoportok alapján szintén más kompetenciát igényelt az előzőekhez viszonyítva. A helyszínrajz a grundot idézte, a feladat megkívánta a hely részleteinek megnevezését. A ki mondta – kinek feladat a szereplők jellemének ismeretén alapult. A nyolcirányú a figyelem összpontosítását kérte számon a versenyzőktől. Minden feladat eredménye a csapatok sikeres együttműködésén múlott. Az utolsó versenyszám, a célbadobás golyózás helyett még a felkészítő tanárokat is megmozgatta, hangulatos, élményszerűvé tette a napot.
A verseny első helyezettje a Farnadi MTNY Alapiskola és a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium csapata lett. A mások díjon az Almágyi Óvoda és Alapiskola csapata osztozott a feledi Szombathy Viktor MTNY Alapiskola 2. számú csapatával, a harmadik díj tulajdonosa a Sajógömöri MTNY Alapiskola 1. és 2. csapata lett. Minden versenyző és felkészítő tanár értékes könyvjutalomban részesült. A verseny előkészítéséért és lebonyolításáért Csúsz Lászlót és csapatát illeti a köszönet.
Ádám Zita, Felvidék.ma
