Nincs megelégedve az Európai Bizottság a hitelminősítő cégekkel és a működésükkel. Ezért új szabályok alapján kell dolgozniuk a jövőben.
A pénzügyi válság egyik oka az volt, hogy a hitelminősítő intézetek értékelése olykor minimalizálta a kockázatokat, és felmerült az a gyanú is, hogy egy-egy véleményt vagy minősítést az adott intézet anyagi érdekeihez igazítottak. Ezért az Európai Bizottság most előterjesztette intézkedés-tervezetét a hitelminősítők megregulázásáról. Persze szabályok eddig is voltak, de ezeket a belsőpiaci biztos túlhaladottnak tekinti.
Eddig a hitelminősítők egy önkéntes magatartás kódexet írtak alá, de még ennek a nemrég szigorított változata sem elég ahhoz, hogy helyreálljon a bizalom e tevékenység iránt – hallhattuk az ír biztostól. Tehát mostantól létre kell hozni a hitelminősítők központi regisztrációját, és ide csak azok az intézetek kerülhetnek be, amelyek ellenőrizhetők, átláthatók. A hitelminősítők a jövőben nem lehetnek egyben üzleti tanácsadók is, és az intézetek irányító testületeibe olyan szakértőknek is helyet kell foglalniuk, akiknek díjazása nem függ az intézet teljesítményétől. A Moody’s vagy a Standard and Poor’s név nemcsak a szakpublikum számára ismert. E nagy hírű intézetek véleménye korábban szinte szentírás volt. Az Európai Bizottság azért javasolja a szigorú új működési szabályokat, hogy a válságot megelőző és részben kiváltó melléfogások, illetve a pénzügyi érdekeltség miatt elkövetett svindlik után helyreálljon a bizalom a hitelminősítő intézetek iránt, amelyekre szükség van egy jól működő piacon.
Keleti Miklós (Brüsszel), MR
