A nyári napfordulót ünnepelték a péterfalai Baranta-völgyben június 20-21-én. Szent László alakjában újabb szobor került a Szer dombra. Az Ősök terén felvonták és megáldották Felvidék új zászlaját. A fővédnök Szesztay Ádám kassai főkonzul volt.
Az Ősök Sarjai Ünnepe nem egy fesztivál, hanem egy méltó ünnep volt. A szervező csapat igyekezett egy olyan programot összeállítani, ami politikamentes, ízig-vérig magyar. Mint Kopecsni Gábor, a Felföldi Baranta Szövetsége elnöke, a házigazda elmondta, az ünnepség célja a felvidéki zászló áldása mellett a példamutatás is volt. „Az Almás pusztára és környékére, azaz a Baranta völgybe érkezőket megtiszteltük azzal, hogy nyitottá tettük a magánterületünket, és nem kértünk belépődíjat. Az ünnepség előtt nagyon sok jó ember önként segített kialakítani erre az alkalomra a megfelelő helyet” – mondta.
A program középpontjában idén Gömör állt
Szombaton a legkisebbekkel a várhosszúréti Badin Ádám a Juhfia Jankó mesét játszotta el, vasárnap a rimaszombati Mács Kató foglalkozott a gyerekekkel. A felnőtteknek Gál László simonyi református lelkipásztor Az egyisten nyomai az ősi magyar hitvilágban címmel tartott előadást, másnap Salgó Gabriella a rovásírás rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. Mindvégig a jurták körül népi játékokkal szórakozhattak kicsik és nagyok egyaránt.
A két napban közreműködött a sídi Benko Fruzsina Borbála, Antal Márk szavalattal (Serke), Foglár Gábor megzenésített versekkel (Gömöralmágy), a Détéri Asszonykórus (Détér), az Új Gömör Néptáncegyüttes (Rimaszombat), Lichtmannegger Tibor nótaénekes (Serke), Trizna Marcel Levente szavalattal (Gömörpéterfala), a Péterfali Menyecskék (Gömörpéterfala), a Gesztetei asszonykórus (Gesztete). S vendégelőadóként a lukanényei valamint a buzitai Citerazenekart hallhatta a közönség.
A Kassai Lovasíjász Iskola felvidéki csapatai az Ősök sarjai ünnepe alkalmából összefogtak egy közös lovasíjász csatajelenetre, ahol nem az egyéni teljesítmény, hanem a csapatmunka emelkedett ki látványos hadműveletekkel. A csatajelenetben füleki Szarvasűzők, a gútai és komáromi lovasíjászok idézték meg a kor lovas harcmodorát. A látvány magáért beszélt az Ősök tere alatt kialakított bemutatótéren.
Az idén immár 15 éve működő Felvidéki Rockszínház néhány tagja is megtisztelte az ünnepségre látogató vendégeket egy lélekemelő koncerttel, amelyen nemzeti dalokat énekeltek. Ezt követően fergeteges pusztai táncház várt mindenkire, aki lélekben feltöltődött a Felvidéki Rockszínház előadásából. A szabad ég alatt perdülő táncház idén az Új Gömör rimaszombati táncosai vezették.
Megismerkedhettek a barantával is
A Baranta egy magyar hagyományokra épülő harcművészeti iskola. Fő fegyvere a szablya, íj, ostor, bot, fokos, hajítófegyverek, népi birkózások.
A Felföldi Baranta Szövetség, az Ősök sarjai ünnepség főszervezője 2008-ban alakult hivatalosan, azóta országszerte és a Kárpát-medencében számtalan bemutatót tartott. Néhány tagja részt vett az eddigi összes Kurultajon, bemutatóval több rangos harcművészeti bajnokságon (Európa- és Világbajnokság), de mindebből kiemelkedve házigazdaként és főszervezőként részese az Ősök sarjai ünnepe megálmodásában, megvalósításában.
Felvidéken a Baranta határozottan a kutatásokra épül. Eme célból létrehozták a Felföldi Baranta Szövetség Kutatási Központját is. Mindkét szervezet központja a gömörpéterfali Baranta völgyben található. Az egyik jurtában a gyűjtésből származó tárgyakat is megcsodálhatták a látogatók. Itt találkozhattak fafaragókkal vagy Ladóczki Vilmos gyűjtővel, bőrművessel is. Ladóczki Vilmos, Kopecsni Gábor és Katyi Tamás gyűjteményéből állt össze a tárlat. Eredeti pásztorbotok, fokosok, kampók, pásztortarisznya, kanásztülök stb. voltak láthatók a nagyjurtában, melyek valódi néprajzi kincsek a Felvidékről. Egy másik tárlaton Kopecsni Mikolt Virágnak Világa népi bútorfestő céhe munkáiba tekinthettünk be. A kiállításon gömöri palóc, székely és barcasági csángó festett tárgyak voltak kihelyezve.
Az Ősök sarjai ünnepén a felvidéki baranta közösségek közös bemutatóját a közönség többször is láthatta. A Betyárvirtus – Felföldi Baranta Szövetség® népi harci testkultúra új formát felvillantó bemutatója volt. A betyárvirtus bemutató során a barantások azon népi eszközöket forgatták, amelyeket fegyverként is kiválóan tudtak alkalmazni. Ilyen a bot, ostor, fokos, népi birkózások, stb. Mint Kopecsni Gábor hangsúlyozta, a bemutatott tudásanyag valódi gyűjtésekből összerakott elemeket tartalmazott. A legtöbb kutatott anyag Felvidékről származik, amelyre kiemelten büszkék lehetünk.
E mellett a marcelházi Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub, a Felvidéki Kempo betyárjai is bemutatóztak. Dobcsák Béla és János – bodrogközi tárogatószó és a kolompok hangját hozta el Szentesről ill. Szomotorról.
A hun-magyar harci botolót Pucskó Zsolt felvidéki tanítványaival ismertette. Pucskó Zsolt a magyar néptáncos botoló elemeket dolgozta át harci botolóvá. Véleménye szerint csak a tudat válassza ketté azt, hogy a botot forgató éppen táncban virtuskodik, ill. a tudásával harcol. Pucskó Zsolt Kopecsni Gábor egyik tanítómestere, így tudását a Felföldi Baranta Szövetség tagjai is elsajátítják.
Az ünnepség kicsúcsosodása a Szer volt
Szertüzet gyújtottak az őseink tiszteletére a Szer dombon, az Ősök terén, ahol egy újabb szobrot, Szent Lászlót avattak. Az avatást délelőtt Pap Gábor művelődéstörténész előadása vezette be. „Este számunkra, felvidékieknek, egy büszke, történelmi pillanat adatott meg: a felvidéki zászló áldása” – nyilatkozta Kopecsni Gábor. Hozzátette: „Érkeztek vendégek Erdélyből, Délvidékről, Magyarországról, de örömteli megtiszteltetés, hogy együtt ünnepelt velünk a Hazajáró is.”
A szer-t június 21-én, vasárnap, a nyári napfordulókor idén is Pucskó Zsolt vezette, de jelen voltak a történelmi egyházak képviselői is (római katolikus pap, görög katolikus pap, evangélikus lelkész, református lelkész), ahol nem a vallás számított, hanem hogy összefogva, jó emberek jót tegyenek!
A zászló áldásánál jelen volt a három alkotó is: Molnár Atilla, Aranyossy Szabolcs és Kopecsni Gábor. A zászlót Ulman István húzta fel, közben a palóc/felvidéki himnusz dudaszó kíséretében hatoltak a jelenlévők szívén át az egész völgy zegzugába! Akinek a lelkét áthatotta az érzés, tudta: A haza a magasban bennünk van.
Erről beszélt az ünnepség szombati, június 20-i megnyitóján Szesztay Ádám, Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulja is, aki a rendezvény felett vállalta a fővédnökséget.
Szesztay Ádám: együtt éltük meg azokat a közös értéket, amelyek összekapcsolnak
A főkonzul először látogatott ki a Baranta-völgybe, de minden bizonnyal gyakori vendég lesz ott. Mint elmondta, tudta, hogy szép helyre érkezik, de nem gondolta, hogy ennyire varázslatosra. Megérezhette a hely hangulatait, időjárási szeszélyeit. Hiszen hol forrón sütött a nap, hol a borús felhők mögé bújt, s olykor el is eredt az eső.
„Engem a felhős ég mindig arra emlékeztet, amikor pl. repülőn utazót a felhők közül kitörve napsütés fogadja. Tudnunk kell, ilyen a történelmünk is. Amikor borús ég alatt vagyunk, amikor a bizakodás napsütését felhők fogják el tőlünk, akkor is van valami följebb, vannak dolgok, amelyekre fel lehet tekinteni” – kezdte ünnepi beszédét Szesztay Ádám.
Elmondta, hogy amikor fönt járt az Ősök terén, eszébe jutott Illyés Gyulának az a gondolata, hogy a magyarságnak az igazi hazája nemcsak egy földrajzi terület, hanem a haza a magasban. „Nekünk szükségünk van arra, hogy ne csak azokból a dolgokból építsük fel a hazához való kötődésünket, amelyeket közvetlenül most a napjainkban látunk, hanem tudjuk arról is, hogy van egy hihetetlenül nagy értékvilág, amelyik össze köt bennünket. Ebben benne van a magyar őstörténet, a régi Magyarország története, a mai összetartozásunk is” – mondta.
Kifejtette, hogy a haza a magasban, mi egymásban vagyunk: egymás számára nyújtunk közösséget, egymás számára nyújtunk hazát. „Rajtunk múlik, hogy ezt mennyire tudjuk ápolni, őrizni és továbbadni a történelem viszontagságai között. Meg kell tanulnunk eleinktől, a hét törzsnek is a szövetségéből, hogy bár sokfélék vagyunk magyarok, szellemi értelemben ma is több törzshöz tartozunk, de együtt kell tudnunk működni ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Ahhoz, hogy így tudjunk egymásnak kezet nyújtani, s így tudjunk együtt gondolkodni és dolgozni, ahhoz nagyon nagy szükség van olyan találkozásokra, amikor együtt éljük meg azokat a közös értéket, amelyek összekapcsolnak. Ezért tartom fontosnak az ilyen összejöveteleket. Ezek a rendezvények rést nyitnak a felhőkön, és engednek minket föltekinteni a napsütés világába, ahol a mi örök értékeink ragyognak. Ahol azok az univerzális értékek is megtalálhatók, mint a szolidaritás, a szeretet, a kitartás, a jóság, az egymásra tekintés. S tudjuk, hogy mindez nemcsak beköt minket az emberiség nagy közösségébe, hanem egymással is összeköt földrajzi és szellemi határok fölött” – tette hozzá.
Ennek az áldásnak a jegyében zajlott az Ősök Sarjai Ünnepe idén is, ahonnan mindenki szép és szívderítő emlékekkel térhetett haza. Az ünnepség háziasszonya Kovács Magda volt. A biztonságért a Kerecsen Motoros Egyesület tagjai önkéntes felajánlásból segítettek. A Via Nova Ics és Baráti Körök gömöri csapatai vadgulyást főztek. Az ünnepségre a sok vendég között kilátogatott a 103 esztendős Tamás Ilonka néni és lánya, Judit is. A Motolla Műhely kézművesei foglalkozásokat és vásárt biztosítottak. Több katlanban finom felvidéki ízek rotyogtak, melyhez helyben, kemencében sült kenyeret is kínáltak a Király Roland vezette kecskeméti Magyar Családellátó Szolgálat jóvoltából.
A nyári napforduló egy ősi népi szokások közé tartozó esemény, amelyet ma a keresztény hatásra úgy ismernek az emberek, hogy Szent Iván éjjele. Ezen az ünnepen régen is nagy tüzet gyújtottak és különböző „varázslatos” dolgokat műveltek. Ennek célja a tisztulás, gyógyulás, egy elhatározott szándék megerősítése.
A tűzugrást Écsi Gyöngyi református lelkésznő vezeti (Hetény), segítőtársa Kováts Márton (Kassa), akik rituális felvidéki, zoboralji énekekkel varázsolnak vissza az időbe, és természetesen lehetőség lesz mindenkinek tüzet ugrani! A tűzugrás vasárnap, a FankaDeli koncert után lesz…
FankaDeli felkérésre elkészítette a Baranta című számát, amelyben egy szövegrész méltóan foglalja össze a 2015-ös Ősök sarjai ünnepe és a felvidéki zászló szentelése üzenetét. Ez az ünnepség választott mottója: „Drága Jó Istenem nézz hát a szemembe: / Lelkemre esküszöm, nem lesz már bekötve!”
A Baranta-völgybe érkezők kölcsönösen tisztelve egymást, méltóképpen ünnepelhettek és büszkén nézhettek fel együtt a szertűz mellett felvont lobogó felvidéki zászlóra.
Homoly Erzsó, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban a június 20-i napról ITT>>> tekinthetők meg.
Felvidék zászlajának avatásáról ITT találnak képeket. A Kárpát Expressz tudósítását ITT tekinthetik meg. {iarelatednews articleid=”40369,46574″}
