Manapság ugyancsak divatosak lettek a különféle világnapok. Olyannyira, hogy egy napra olykor több világnap is jut – nem csoda, ha az olvasók az ilyen címek láttán közömbösen továbblapoznak illetve továbbkattintanak. A mai azonban valóban más, mint a többi. Földlakóként, európaiként, magyarként és végül felvidéki magyarként a népesedés a legelemibb, legfontosabb létkérdéseink egyike.
Egy kis számfejtés
Június 11-ét 1987 óta tartjuk számon a népesedés világnapjaként. Az ENSZ azért nyilvánította e napot népesedési világnappá, mert a számítások szerint 1987-ben e napon született meg az ötmilliárdodik ember a Földön. Soha nem látott léptékű népességrobbanás mérföldköve volt ez a szám: az 1960-as években ugyanis még csak 3 milliárdan voltunk. A növekedés üteme pedig azóta még szédületesebb tempót vett: 1999. októberében jelentették a hatmilliárdodik baba érkezését, 2011-ben pedig újabb egymilliárddal ugrott feljebb a népességmutató. A statisztikák szerint ma 7,3 milliárd ember él a Földön (akit érdekelnek a számok, annak melegen ajánlott a következő oldal, itt ugyanis „élőben” figyelheti a világ népességének növekedését, tucatnyi más statisztikai adat mellett). Sok ezer nemzedék „közös munkája” kellett ahhoz, hogy az emberi népesség száma elérje az „egy gigát”. A Krisztus utáni első évben még csupán 250 milliónyian voltunk. Csupán 1776 évvel később értük el az 1 milliárdot. Innentől kezdve viszont már kétszáz év sem kellett ahhoz, hogy a szám megduplázódjon: a második világháború pokla után, 1945-ben 2,3 milliárd ember élt a Földön. A többit pedig már a fentiekből tudjuk. A fejlődés okai nyilvánvalóak, a fejlettebb technológia, egészségügy, élelmiszeripar mind-mind elősegítették a népességrobbanást. Ami aztán új, addig soha nem látott kihívások elé állította az emberiséget. És a neheze még hátravan: a 2030-as évekre elérhetjük a 9 milliárdos számot, majd a század második felére-végére átléphetjük a tűréshatárt. A jelenlegi társadalmi-világpolitikai viszonyok között ugyanis 10 milliárd feletti népesség eltartása már meghaladják bolygónk korlátait. Pontosabban azokat a korlátokat, amelyeket az ember állított saját maga elé.
A népesedési kérdés igen komplex témakör, nyilvánvalóan messze meghaladja egy ilyen írás kereteit. Csupán a legalapvetőbb jelenségekre hívhatjuk fel a figyelmet. Először is, bár evidencia, a lényeg mégiscsak ez: a népességrobbanás teljesen eltérő módon érinti a világ különböző részeit. Miközben a fejlődő országokban valóban robbanásszerű a növekedés, addig az úgynevezett fejlett, nyugati világban pont az ellenkezője igaz: a népesség fogyóban van, a társadalom vészesen elöregedik. És ezt a negatív mutatót még a migráció sem tudja a helyére billenteni. A két világ közötti szakadékot tovább mélyíti, hogy az alacsony népszaporulatú nyugati világhoz magasabb életszínvonal és élettartam, míg a túlnépesedő harmadik világhoz ennek ellentettje: rendkívül alacsony életszínvonal és várható élettartam társul. Hogy mindez hová vezethet, azt valójában elképzelni sem tudjuk, ami napjainkban történik, az csupán valamicske ízelítő mindabból, ami ránk vár. Nem unokáinkra, hanem ránk.
Magyarország a fenti viszonyrendszer szerint legalábbis a jóléti országok közé sorolható, hasonló demográfiai problémákkal küzdünk tehát. Míg a rendszerváltáskor Antall József még demográfiailag is megalapozottan nevezhette magát 15 millió magyar miniszterelnökének, addig ezt ma már Orbán Viktor aligha mondhatja el magáról. A nyolcvanas évek legelején még 10,7 milliós volt Magyarország – a legutóbbi, 2011-es népszámláláson már csak 9 986 000 főt számláltunk.
A felvidéki magyarságot illetően is elegendő csupán két népszámlálás adatait említeni, hogy megszólaljon az a bizonyos vészcsengő. Míg a rendszerváltás után, 1991-ben 566.471 főt számlált közösségünk, addig 2011-ben már csak 459 ezret. Ez 19 százalékos fogyást jelent, amin egyáltalán nem segít, hogy a többségi nemzet is hasonló demográfiai problémákkal számol.
A kérdés most is ugyanaz, mint mindig: mit jelentenek számunkra ezek a mutatók és főleg: mit szeretnénk kezdeni a helyzettel, milyen válaszokat adunk a kihívásokra? A jövő évi választásokra készülő magyar érdekeltségű felvidéki pártok számára erősen ajánlott e témakör – nem csak a népesedés világnapján…
szd, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”47243,34739″}
