Idén ünnepeljük Bercsényi Miklós, Ung vármegye főispánja, kuruc főgenerális születésének 350. évfordulóját, aki Temetvény várában látta meg a napvilágot 1665. december 6-án. Nem véletlenszerűen kapta hát a keresztségben a Miklós nevet.
Temetvény várát a tatárjárás után építették. Uradalmi központ volt, melyhez 11 falu tartozott. A 14. században Csák Máté tulajdonában volt, majd az Ujlakyaké, a Thurzóké, végül a 17. században a Bercsényieké lett. Bercsényi Miklós innen, Temetvény várából menekült 1701-ben Lengyelországba. A vár a 18. században elvesztette jelentőségét, azóta pusztul, és romos állapotban van. De ahogy más, hasonló felföldi várromok esetében, itt is önkéntesek jóvoltából felújítani látszik. Sajnos azonban, ahogy az jellemző, itt is tanúi lehetünk a magyar történelmi tulajdonnevek helytelen, szándékos átírásának, mint annak is, hogy a vár bejáratánál több nyelven, ám természetesen éppen magyarul nem fogadja a látogatókat a történet leírása.
1710-ben a vár és a vidék főbb birtokosai a leírások alapján többek között a Csákyak, Ghiczyek, Sándorok, Motesiczkyek és Mednyánszkyak voltak. A 19. század első felében papírmalma működött. 1920-ig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
Mi hagyományosan tiszteletünket adva nagy hősünknek, a tavalyihoz hasonlóan Nagytapolcsány várától közelítettük meg Temetvény várát. Ez egy számunkra kisebb túra, amolyan 25 km körüli, s így tulajdonképpen egy körút alakul ki belőle. Nagytapolcsányból autóbusszal megközelíthető Tapolcsányváralja község, ahonnan nagyon közel van a tapolcsányi vár. Ám a téli hónapokban ez nem látogatható. Hatalmas vár, kívülről is pompás látványt nyújt az érkezőnek.
Innen Bezóc, azaz Bezovec csúcsán kell áthágni, a Váginóc hegyvonulatán, ez körülbelül az út harmada. Innen lehet lemenni Újlehota községbe, vagy a hegyen keresztül is, így a rövidebb, mi most a hosszabbat próbáltuk ki.
Nagyon-nagyon ködös, nyirkos időt fogtunk ki, s lévén szinte egyáltalán nem találkoztunk turistákkal, nehéz is volt a tájékozódás a nem mindig egyértelmű és néha hiányos turistajelzések alapján.
Elérve a 754 m-es tengerszint feletti magasságban fekvő várat, már csaknem besötétedett, szerencsére még sikerült négy óra előtt a várkapunál tiszteletünket tenni Bercsényi Miklós előtt, egy fényképen meg is örökítettük az emléktáblát.
Innen már csak az utolsó harmada maradt hátra a túrának, lesietni egy óráig tartó szakaszon Vágluka kisközségbe, amely az Alsó-Vág folyama mellett található, s a felső részében eredő mészköves sziklákból ered természetes ásványforrása, mely az ismert Lucka ásványvíz alapjául szolgál, s hozzájárult a Coca-Cola üzem létrejöttéhez is.
Természetvédelmi terület is ez a vidék, hiszen az európai jelentőségű Natura 2000 – Temetvényi hegyek része. Érdemes tehát ellátogatni ide, s megismerni ezt a történelmi jelentőségű, magyar múltú helyet és emlékezni, tiszteletet kifejezni Bercsényi Miklósunknak.
Zilizi Kristóf, Felvidék.ma
