Legyél bár közeli munkatárs, egy aprócska építőkocka a híd pillérében, vagy épp csak egy mezei választó: ha a Nagy Ember színe elé kerülsz, mindössze kettő darab lehetőséged van. Vagy magadévá teszed a kedves vezető minden egyes szavát, vagy máris kezdhetsz aggódni mogyoróid épsége miatt. Béla ugyanis nem viseli túl jól az ellenvéleményt, és erről most újfent meggyőződhettek azok a szerencsések, akik ellátogattak a Most-Híd február 11-i nyitrai kampányrendezvényére. Alig helyezte magát kényelembe a párt elnöke a pódiumon Žitňanská exminiszter asszony társaságában, már jött is a „botrányos” választói kérdés a publikum részéről (előre fel kellett írni).
A kérdés egyszerű volt, mint a raklap: „Miért fizet ez a mi hülye államunk mindent a migránsoknak”? És Béla, dacára a sok évtizedes tapasztalatnak az árnyak birodalmában, beleült a hintába. Csípőből tüzelte forgópisztolyából a számokat, kioktatva a hallgatóságot arról, hogy Szlovákia megalakulása óta 58 ezer ember kért menedéket, amit 650-en nyertek el és ebből is csak 180 maradt itt nálunk.
„Száznyolcvan embertől félünk?” – löttyintett egy kis plusz olajat a lángok közé Bugár Béla. Amire nem is maradt el a válasz a hallgatóság részéről: ‘Igen!’ – kiáltotta hangosan valaki.
Persze Mr. Krokodilbőrt nem lehet ennyivel zavarba hozni. A maga legfinomabb úri modorát elővéve tette helyére a pofátlankodó bekiabálót (aki, ne feledjük, elvileg potenciális választó): lényegében elmebetegnek minősítette. Ha ugyanis a 180 embertől félünk – ami persze nyilvánvaló csúsztatás, hiszen nem 180-tól, nem is 180 ezertől, hanem az Európát lerohanó százezrektől tartunk, mégpedig alapos okkal – akkor „alighanem mentális problémáink vannak, ami nagy baj lenne” – replikázott Bugár. De hogy biztosra menjen, feltette a második – újfent elhibázottnak bizonyult kérdését – „Láttak önök migránsokat Nyitrán?” – kérdezte. A válasz megint csak egy határozottan bekiáltott igen volt.
„És hol, kérem?” – próbált tovább erőlködni Bugár, utolsó idegrángásával még kinyilatkoztatva: „Az igazi problémák mások, nem a migránsok”. Miután senki sem óhajtotta megtapsolni, át is passzolta a témát Žitňanskának, hogy meséljen ő ezekről az igazi problémákról. És ő mesélt, a még ébren lévők pedig hallgatták.
De ez senkinek se vegye el a kedvét a vegyespárti kampányrendezvények további látogatásától. Hiszen épp az a legjobb bennük, hogy sosem lehet tudni, éppen mikor, melyik álláspontjukat húzzák elő, ki mellé állnak és ugyanakkor kitől pártolnak el.
Csak vigyázzon mindenki a hátára…!
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
Fotó: SITA
