A Die Presse interjút készített Ján Kubiš szlovák külügyminiszterrel, melyből megtudhatjuk, hogy szerinte Slota nyilatkozatain kívül minden rendben van Szlovákiában.
A konzervatív bécsi napilapban Christoph Thanei A nemzetközi jognak csak akkor kell érvényesülnie, ha az nekünk tetszik? címmel készített igen baráti hangvételű interjút a pozsonyi külügyminiszterrel.
Kubiš kijelentette: azért vállalt kormányzati szerepet, hogy javítson a kabinet megítélésen, és eloszlassa a vele kapcsolatos félreértéseket. Mert ő kezdettől fogva tudta, hogy a Fico-kormánynak egészen normális európai, demokratikus programja van. Szerinte a kétségek onnan eredtek, hogy a Smernek nem volt kormányzati tapasztalata, a többi pártnak pedig rossz volt a híre. Ez bizonyos klisészerű várakozásokat teremtett – vélekedett Kubiš.
A külügyminisztert nagyon zavarja, hogy a magyar–szlovák kapcsolatokban nem jelentkeztek a remélt előrelépések. Úgy véli: ehhez azonban hosszú ideig hiányzott magyar részről a jó szándék. Csak most, amikor a magyar fél is megtapasztalta a belföldi szélsőségesség és nacionalizmus veszélyeit, érezhető politikai kapcsolatainkban az előrehaladás – mondta. Amíg Szlovákiában olyan politikusok léteznek, mint Ján Slota, aki elfogadhatatlan és sértő véleménnyel, retorikával lép fel magyar polgártársainkkal szemben, addig ezzel a problémával szembe kell nézni kül- és belföldön – fogalmazott Kubiš. De ha Slota nyilatkozataitól eltekintünk, akkor úgy látom, Szlovákiában nincs ok az aggodalomra – tette hozzá a szlovák külügyminiszter.
Elég csak egy pillantás Szlovákia gazdasági fejlődésére. Most léptünk be az euróövezetbe, 2009-ben ismét az EU leggyorsabban növekvő gazdasága leszünk, s miközben 2008-ban számos ország gazdasági besorolása jelentősen romlott, Szlovákia megítélése javult – mondta.
Kubiš szerint leegyszerűsítés azt állítani, hogy Koszovó elismerését a magyar kisebbségtől való félelme miatt tagadta meg Pozsony. Kubiš szerint „nem szabad megfeledkezni néhány magyar politikus rendkívül nyugtalanító megnyilatkozásától, miszerint Koszovó példája más kisebbségek számára is inspiráló lehet”. A szlovák álláspont a következő kérdésen nyugszik: a nemzetközi jog szuverenitással és területi integritással kapcsolatos részét tiszteletben kell tartani, így a változás csak politikai úton, a két fél kölcsönös egyetértése alapján következhet be, vagy csak akkor érvényes, ha az nekünk tetszik?
Keresztes Lajos, MNO