A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala levelet küldött a megoldatlan kisebbségi feladatok kapcsán a parlamenti képviselőknek, pártoknak, valamint a kormányfőnek és az államfőnek is.
„A levél röviden összegzi a fontos tennivalókat, s kiindulási alapot szolgáltathat a magyarokat érintő ügyek orvoslásához. Ambíciónk volt, hogy összegezzük és érthetővé tegyük a tennivalókat. A levél mellékletét képezi a Szlovákiai Magyar Alapdokumentum, valamint a szakértők által legutóbb kidolgozott kisebbségi jelentések” – tájékoztatta a Felvidék.Ma szerkesztőségét Tokár Géza az SZMK nevében. A levél magyar változata alább olvasható teljes terjedelmében:
Szlovákia új kormánya komoly feladatokkal néz szembe. A korrupció és a gazdasági problémák megoldása mellett a kisebbségi jogok területén is súlyos lemaradásokat kell behoznia, s át kell ültetnie a gyakorlatba több olyan intézkedést, melyet az elmúlt időszakban elmulasztott vagy elhallgatott. A kisebbségek megbecsülése azért kulcsfontosságú, mert a választások is mutatják, a tolerancia hiánya felerősíti a szélsőséges erőket.
A szlovákiai nemzetiségek problémái az Alkotmányban gyökereznek, miután a preambulum is a szlovák nemzet szempontjából definiálja az alapjogokat, ezt orvosolni kell.
Jogi szempontból fontos rendezni a kettős állampolgárság kérdését, mellyel Szlovákia azon lakosait bünteti a legjobban, akik meg szeretnék tartani állampolgárságukat és az államhoz való kötődésüket, a Malina Hedviggel való bánásmód pedig alapvető jogállamisági kérdéseket feszeget.
Politikusaink fontos feladata, hogy kibővítsék a kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal hatásköreit, különösen annak fényében, hogy minden nyolcadik állampolgár valamely nemzeti kisebbséghez tartozik. Míg 2012 előtt miniszterelnök-helyettesi szinten kezelték a kisebbségeket érintő ügyeket, a hivatal az állományát és hatásköreit tekintve sem tudja ellátni a feladatát – az emberi jogok és a nemzetiségek érdekeinek védelmét, a minisztériumokkal való konzultációt és egyeztetést, vagy felügyelni a hatályos előírások betartását.
A feladatok ellátáshoz szükséges egy megfelelő anyagi és szakmai háttérrel rendelkező, kompetens állami szerv, amely a törvényalkotási folyamat megkerülhetetlen része.
A testület ténykedésének egyik alapja a kisebbségi akcióterv, melyet a 2015-ös év folyamán dolgoztak ki a hivatal munkatársai és a kisebbségek szakértői. Az akciótervben foglalt célkitűzéseket minél konkrétabban meg kell valósítani, hozzájuk feladatokat rendelni, s azt kormányszinten is elfogadni. Mint arra az akcióterv is rámutat, Szlovákiának szüksége van egy átfogó törvényre a nemzeti kisebbségekről. Példátlan, hogy ennek a törvénynek az elfogadása az ország fennállása óta késik, holott minden szomszédos állam garantálja kisebbségei státuszát. Szükséges definiálni a kisebbségek helyzetét és képviseletének lehetőségeit. Választ kell adni arra a kérdésre, mit értünk kisebbségi kultúrák alatt, s miként szándékozza Szlovákia finanszírozni azokat a csoportokat, melyek gyarapítják és gazdagítják az ország kultúráját.
A kisebbségi nyelvhasználati törvények és a szlovák nyelvtörvény kapcsán rengeteg megoldandó feladat halmozódott fel az elmúlt években.
Fel kell számolni a jogszabályi előírások ellentmondásait és következetlenségeit a nemzetközileg vállalt szerződések szellemében. Rendezni kell a hiányzó kétnyelvű táblák ügyét a közlekedési minisztériumon keresztül. A belügyminisztériummal összhangban biztosítani kell a hiányzó kisebbségi dokumentumokat és a hivatalos iratok fordítását ott, ahol a törvények ezt előírják, s biztosítani a kapacitásokat a hivatalnokok továbbképzésére a többnyelvű ügyintézés terén. A kisebbségi nyelvek használatát azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a törvényben feltüntetett arányokat, nem megengedni kell, hanem kötelezővé kell tenni! A munka alapfeltétele egy terminológiai bizottság felállítása. A közigazgatás elektronizációjának folyamatában is kellő súlyt kell helyezni a kisebbségi nyelvhasználat témájára, különös tekintettel arra, hogy az uniós előírások is hangsúlyozzák a diszkrimináció tilalmát.
Az elmúlt években több polgári aktivitás kapcsán nyilvánították ki a kisebbség képviselői igényüket az ügyeik és problémáik rendezésére. A hiányzó kétnyelvű vasúti feliratok ügyében magánszemélyek, szervezetek és községek is tiltakoztak, az állam egyszerűen ignorálta a peredi és bősi helyi népszavazások eredményét. Az állampolgári akaratot tiszteletben kell tartani! Meg kell szüntetni a félelem és bizonytalanság légkörét a kisebbségi nyelvhasználat kapcsán, el kell törölni a televíziók működését korlátozó értelmetlen nyelvi intézkedéseket, figyelembe kell venni a kisebbségek képviselői által évente kidolgozott jelentéseket.
Nem szabad, hogy az állam az infrastrukturális fejlesztések visszafogásával tovább mélyítse a déli régiók gazdasági diszkriminációját, valamint hátrányosan megkülönböztesse a támogatások és dotációk terén a kisebbségek lakta településeket!
Az oktatás terén a kisiskolák megőrzésén túl is rengeteg a tennivaló, hiszen rendszerszinten kell megoldást találni a közoktatási intézmények üzemeltetésére és meg kell határozni azokat a fenntartható forrásokat, melyekből hosszú távon finanszírozható a kisebbségi iskolahálózat. A törvényekben definiálni kell, mit értünk kisebbségi iskolaügy alatt, lehetővé kell tenni a közösség szakmai szervezeteinek és képviselőinek részvételét az oktatást érintő kérdésekben. Az oktatási projektek átdolgozására, a szakmai háttérintézmények létrehozására szintén szükség van.
A kisebbségek témája a többségi nevelésben is hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon, az emberi jogokra és toleranciára való nevelés kulcsfontosságú, ha a jövő generációit szeretnénk felnevelni. Szükséges, hogy megismerjük egymás kulturális értékeit. A kisebbségi tannyelvű iskolákban enyhíteni kell az adminisztrációs terheket, vissza kell állítani az önálló nemzeti-kisebbségi és roma főosztályokat. Véget kell vetni annak az abszurd helyzetnek, hogy szlovák tanfelügyelők ellenőrzik a magyar iskolákat, miközben nem is értik a nyelvet.
A kisebbségi érdekképviselet a múltban több alkalommal is összegezte azokat a terveket és kiindulópontokat, melyek fontosak ahhoz, hogy egyenrangú állampolgárokként élhessünk egymás mellett.
