Lassan a második világháború is kihullik a családok emlékezetéből, hogy az elsőről ne is beszéljünk! Vagy mégsem eleve reménytelen vállalkozás megidézni például a világtörténelem első, minden magyar családját áldozatvállalásra kényszerítő vérfürdőjét, amelyet a trianoni katasztrófa követett?
Történelmi ismeretterjesztő klipvetélkedőt szervez az Aspektus, ezért néhány tanárt, így Miklósi Lászlót, a Történelemtanárok Egyletének elnökét is szóra bírtuk.
Miklósi László: „Nekem szerencsém volt, mivel a kezemben foghattam egy dédpapa által faragott kicsi dobozkát, amit az orosz fogságban készített”
„A tanév elején ötödikes diákjaim rendszerint történelemmel kapcsolatos „családi kincseket” hoznak az órákra. Például rézüstöt, régi százforintost vagy a Trabant fényképét a Balatonnál. Hallhatunk családi történeteket, viszont a nagy háborúról szinte alig. Azonban nekem szerencsém volt, mivel a kezemben foghattam egy dédpapa által faragott kicsi dobozkát, amit az orosz fogságban készített. Egy felirat és egy évszám volt rajta. Annyit tudott a csemete, hogy ezt az ő őse készítette – orosz fogságban. De a történet már nem volt meg hozzá, csak a doboz. Ha viszont valaki fogja magát és a történet nyomába ered – és azt fel is fejti – el tud vele indulni a klipvetélkedőn!”
Száray Miklós, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumának vezető történelemtanára, több tankönyv szerzője, aki két évvel ezelőtti klipvetélkedőnk egyik kezdeményezőjeként nem gondolja, hogy a diákokat szétfeszíti az érdeklődés, amikor az első világháború kerül szóba, de nem borúlátó.
Száray Miklós: „Nem reménytelen a helyzet, mert van egy-két olyan momentum, amire rá lehet a figyelmet irányítani.”
„Azért nem reménytelen a helyzet, mert van egy-két olyan momentum, amire rá lehet a figyelmet irányítani. Főleg az 1916-os, tehát az erdélyi kérdésre, a román támadásra. Ez a világháborúnak azért mutatja egy másik dimenzióját, mivel ekkor az ország határait támadták meg. 1914-ben is a Kárpátoknál vívtak harcokat, de az 1916-os román betörést kifejezetten honvédő háborúként éltük meg és ezzel összefüggésben a menekültáradat szinte sokkolta a magyar lakosságot, hiszen az ország különböző területein szétszórva telepítették le az Erdélyből az ország belső területeire visszahúzódókat. Ennek az emlékei is megmaradhattak, és ebből is születhet például egy izgalmas klip!”
Lados Balázs, a Szent Margit Gimnázium történelemtanára hét éve vezet túrákat a világháború egykori színhelyeire, Lengyelországba, Kárpátaljára, Erdélybe, de a Pó-fennsíkra, Olaszországba is. Őt is sikerült megszólaltatnunk.
Lados Balázs: „Eljuthatunk az isonzói csaták területére is, amit akár mobil-telefon segítségével rögzíteni lehet”.
„Adott annak a lehetősége, hogy a diákutaztatási programokon, többek között a Rákóczi Szövetségen keresztül eljussunk – ha éppenséggel a galíciai frontokra nem is annyira, mert az főleg Ukrajna – de Lengyelország területére. Erdélyben a Tömösi-hágó, az Ojtozi-szoros kiváló célpont. Kerc környékén pedig még megvannak a német katonai temetők is! Tájelemző tanulmányi kirándulások keretei között e harcmezők gond nélkül megközelíthetők. Ugyanígy eljuthatunk az isonzói csaták területére is, amit akár mobil-telefon segítségével rögzíteni lehet, majd utána olvasva, feliratozva, vagy hangalámondással kísérve, esetleg egykorú filmhíradó-részlettel dúsítva kész is van a kisfilm, amivel a vetélkedőn immár részt is lehet venni!”
Ősz Gábor, a Petőfi Sándor Gimnázium tanára szerint a klip-vetélkedőnél azért van az Aspektusnak szerencséje, mert maga a cél, az első világháború megjelenítése a diákoknak talán nem is nagyon fog számítani, viszont az a technikai eszközrendszer, aminek a segítségével meg fogja csinálni mindezt, érdekelni fogja.
Azonban már most is van, akit az I. világháború más szempontból érdekel, mint ahogy Reiner Pétert is.
Reiner Péter: „Visszafelé, a trianoni dráma szempontjából vizsgálom az I. világháború hatását.”
„Én visszafelé, a trianoni dráma szempontjából vizsgálom az I. világháború hatását. A történeti események számomra csak annyiban fontosak, hogy miképpen játszottak szerepet az I. világháborúban történt események a trianoni drámában. Fölkértek arra is továbbá, hogy dolgozzam föl az I. világháború alatti magyar–zsidó hőstettek sorát is.”
Ugyan több mint száz éve tört ki a világháború, viszont máig vannak tisztázatlan kérdések, amelyekre nem sikerült igazi választ kapni. Ilyen többek között az, hogy mi volt pontosan a világháború célja, amiről azóta is vitatkoznak. A London School of Economics, azaz a londoni közgazdaságtudományi egyetemen is, ahol a ma EU-képviselő Schöpflin György politológus professzor évtizedeken át tanított.
Schöpflin György: „Gyakran járt óriási emberáldozattal, hogy nem igazán tudták a tüzérek, hova lőjenek.”
„A legnagyobb probléma az volt, hogy a fegyverek, a lövedékek hatóereje sokkal nagyobbnak bizonyult, mint a kommunikációé. Nagyon nehéz volt egyben tartani a katonai oldalt, elsősorban a tüzérség szerepét és a kommunikációt. Gyakran járt óriási emberáldozattal, hogy nem igazán tudták a tüzérek, hova lőjenek. 1916. június 4-én kezdődött a Bruszilov-offenzíva, amit elég hosszú ideig a nyugati antant szövetségesek nagyon komoly teljesítménynek könyveltek el, minthogy egyrészt szinte megsemmisítette az egész osztrák–magyar hadsereget, másrészt véget vetett a Verdunre nehezedő nyomásnak.”
Pollmann Ferenc, a Hadtörténeti Intézet vezető munkatársa szerint az 1916-os év fontos állomásnak bizonyult a négyéves öldöklés történetében.
Pollmann Ferenc: „Görz elvesztésével a doberdói fennsíkot is kénytelen volt feladni az osztrák-magyar haderő, így sokkal rosszabb pozícióból kénytelen harcolni Olaszországgal, mint korábban.”
Ha a térképre nézünk, azt mondhatjuk, hogy váltakozó sikerű esztendő volt a Monarchia szempontjából az 1916-os. A Balkánon egyértelmű sikert ért el Montenegró teljes és Albánia nagy részének a megszállásával. A keleti fronton a Bruszilov-offenzíva viszont komoly vereséget jelentett és az olasz fronton is történt egy igen fájdalmas esemény. Görz elvesztésével a doberdói fennsíkot is kénytelen volt feladni az osztrák-magyar haderő, így sokkal rosszabb pozícióból kénytelen harcolni Olaszországgal, mint korábban. És ráadásul ott volt még egy, tulajdonképpen könnyen katasztrofális következményekkel is fenyegető esemény: a román betörés 1916 augusztusának végén. Ez akár a Monarchia I. világháborús szereplésének a végét is okozhatta volna. Az esztendő végére német segítséggel a látszólagos vészhelyzet az ellentétébe fordult át, és Romániát szinte teljesen sikerült megszállnia a központi hatalmak seregeinek.”
Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója áttételesen még a második világháború történetében is kulcsjelentőségűnek tartja az első világháborúban a központi hatalmak hadseregei között kialakult kiváló együttműködést.
Szakály Sándor: „A közös harc olyan érzéseket és élményeket adott a katonáknak, amelyek mély nyomot hagytak bennük.”
„Az osztrák–magyar és a német csapatok mind harcászati, mind hadműveleti szinten kitűnően működtek együtt. A közös harc olyan érzéseket és élményeket adott a katonáknak, amelyek mély nyomot hagytak bennük. Másrészt pedig mind az Osztrák–Magyar Monarchia, ezen belül Magyarország, mind pedig a Német Császárság egyaránt a vesztesek oldalán fejezte be a háborút, és mind a két európai nagyhatalom megalázó békediktátum elfogadására kényszerült, amelynek során területének jelentős részét elveszítette, és nemcsak legyőzték, hanem meg is alázták.”
Gerő András, az ELTE BTK Gazdasági- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője az 1916-os esztendőben Ferenc József halálát, az uralkodóváltást szimbolikus jelentőségűnek tartja nemcsak a klipvetélkedő nyitórendezvényéről készült filmben, hanem frissen megjelentetett könyvében is.
Gerő András: „1915 a Monarchia számára a frontokon még sikeres év, de 1916-ban már megélték az orosz hadsereg háború alatti legnagyobb támadását, a Bruszilov-offenzívát.”
„1916 annyiban határkő volt, hogy az emberek érezték, hogy ezután már soha nem számíthatnak azokra a boldog békeidőkre, amelyek Ferenc József uralkodását a háború előtt jellemezték. Vagyis ez pszichológiai határkő volt, bár a Monarchia élettörténete szempontjából 1916 érdekes év volt. 1915 a Monarchia számára a frontokon még sikeres év, de 1916-ban már megélték az orosz hadsereg háború alatti legnagyobb támadását, a Bruszilov-offenzívát, továbbá azt is, hogy a román hadüzenet nyomán Románia elfoglalta Erdély egy részét. Német segítséggel korrigálták e kudarcokat, sőt 1916 decemberére Bukarestet is elfoglalták. A közszolgáltatások megszorítása még nem volt általános, mint amilyen aztán 1917–18-ra lett, így a lakosság a mindennapi életében sok mindent érzett a háborúból, de messze nem annyit, mint később. És a Monarchia hadserege minden, a kritikusai által oly előszeretettel hangoztatott előzetes várakozással szemben a nemzetiségi törésvonalak mentén nem esett szét, miközben kevésbé inhomogén hadseregek a bomlás jeleit mutatták.
A Száz év tükrében a nagy háború 1916-2016 címmel meghirdetett ismeretterjesztő történelmi klipvetélkedő lényege, hogy 2 és 4 perc közötti terjedelemben, az első világháborúból kiindulva, vagy azt mintegy elrugaszkodási pontként használva, történelmi ismeretterjesztő klipet készíts, amiben akár egykori filmhíradókat, de otthoni családi ereklyéket, hadszíntérre tett kirándulást vagy akár múzeumlátogatást felhasználva, koherens, kerek egészt alkoss, amit akár az oktatásban is használni lehet.
Elég hozzá egy mobiltelefon vagy egy egyszerű, viszont mozgókép készítésére is alkalmas fényképezőgép, internet-csatlakozás és a YouTube filmes szerkesztőprogramjának ismerete. Jelentkezési határidő: 2016. december 1.
A vetélkedőt életre hívó Aspektus Martoson ötletet, kapcsolódási pontokat kíván adni a klip-vetélkedőhöz: július 9-én, szombaton 14:00-tól a Feszty-park – mARTsátorában rámutatnak a világháború néhány, mindannyiunk számára érdekes mozzanatára. Minden érdeklődőt sok szeretettel várnak!
