Kövér László A közép-európai összefogás jövője – Három tenger, visegrádi négyek, lengyel-magyar tengely című, a Nézőpont Intézet és a Waclaw Felczak Alapítvány által támogatott konferencián tartott köszöntő előadást.
Az Európai Unió egysége és jövője szempontjából sorsdöntő kérdés, hogy a következő években a nyugat-európai választópolgárok demokratikus keretek között el tudják-e utasítani az identitásnélküliség politikáját – hangoztatta az Országgyűlés elnöke a budapesti nemzetközi konferencián május 16-án.
A házelnök azt mondta: a biztonságos demokrácia megőrzésének kérdésére a nyugat-európai és a kelet-közép-európai politikai eliteknél eltérő válaszok fogalmazódnak meg. Abban egyetértenek, hogy jogállamra és jólétre van szükség, de abban már nem, hogy ezeken túl szükség van-e az önazonosságtudat legszilárdabb alapelemeire, így például a nemi, a családi, a vallási és a nemzeti identitásra.
Három tenger kezdeményezés
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a visegrádi négyek és a Három Tenger Kezdeményezés országainak együttműködésében erős összekötő kapocs „a természetes emberi azonosságtudat megőrzése iránti alapvető társadalmi igény”.
Kövér László szerint az identitásnélküliség ideológiája üzenetének lényege, hogy a felgyorsuló technológiai fejlődés, a digitalizáció, a robotizáció és a mesterséges intelligencia korában az azonosságtudat alapelemei csak a fejlődés akadályai.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokráciában és növekvő jólétben élő nyugat-európai társadalmak korábban nem szálltak szembe politikai elitjeik identitásnélküliségre vonatkozó elképzelésével, ám ebben változást hozhat a tömeges migráció megjelenése.
A közép-európai országok kapcsolatáról szólva alapkérdésnek mondta, hogy a nemzeti identitások viszonyában a múlt században elterjedt nemzeti kizárólagosságot sikerül-e felváltani nemzeti kiengesztelődéssel és méltányossággal.
Ha ez sikerül – tette hozzá -, a térség államai új típusú együttműködésének eredményeként minden érintett ország megerősödhet, és erősödik a régió demokratikus rendjének biztonsága.
Arra figyelmeztetett, hogy a visegrádi négyeket – Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát – és a Három Tenger Kezdeményezés országait (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) sok Európán belüli és azon kívüli erő akarja a maga politikai céljaira felhasználni. Szerinte azonban ha az érintettek meg tudnak állapodni közös céljaikban, nem válnak majd külső hatalmi érdekek játékszerévé.
Kövér László alapkérdésnek mondta azt is, hogy a családokat természetes életközösségekként meg tudják-e erősíteni kulturálisan és gazdaságilag, mert ha ez sikerül, Közép- és Kelet-Európa országai demográfiailag talpra tudnak állni és munkaerőpiaci szükségleteiket is képesek lesznek maguk biztosítani.
Novák Katalin: Európa ma az üres bölcsők kontinense
Novák Katalin család- és ifjúságügyért is felelős államtitkár az Európát érintő demográfiai kihívásokról, súlyos demográfiai válságról szólva hiányolta, hogy uniós szinten még meg sem fogalmazták a válság okát.
Ma egyetlen olyan európai uniós tagállam sincs, ahol elegendő gyermek születne akár csak a népesség fenntartásához – mondta, hozzátéve: az uniós népességnövekedés egyetlen és kizárólagos forrása a migráció.
Úgy fogalmazott, Európa ma az üres bölcsők kontinense, és benne Közép-Európa az üres bölcsők régiója, mert bár a fiatalok szeretnék, mégsem születik elég gyerek. Szerinte ebben komoly szerepe van az értékvesztésnek, annak, hogy egy társadalomban mennyire számít fontos értéknek a család vagy a gyereknevelés.
Saját, családalapításra készülő fiataljai támogatásában látja a megoldást
A problémák között említette, hogy egyre jobban kitolódik a gyermekvállalás időpontja, így például ma Magyarországon átlagosan 30,3 éves korukban szülnek a nők. Hangsúlyozta: Magyarország nem a migrációban, hanem saját, családalapításra készülő fiataljai támogatásában látja a megoldást a demográfiai kihívásokra.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a családalapításhoz stabilitásra, kiszámíthatóságra, fizikai, anyagi, erkölcsi biztonságra van szükség, és a magyar kormány ezt akarja biztosítani a fiataloknak. Elmondta: a gyermekvállalási kedv, a teljes termékenységi arányszámmutató Magyarországon 2011-es 1,23-ról öt év alatt csaknem 1,5-re javult. A kormány 2010-hez képest duplájára emelte a családok támogatására fordított összegeket, így ma már 2000 milliárd forint van erre a költségvetésben. Ez a GDP csaknem 5 százalékát jelenti, miközben a fejlett országok átlaga 2,5 százalék – tette hozzá a családügyi államtitkár.
Nézőpont Intézet: a polgárok az európai uniós tagság pártján állnak
A közép-európaiak csaknem kétharmada tovább erősítené a regionális partnerséget a Nézőpont Intézet által szerdán ismertetett, 11 országot érintő közvélemény-kutatás szerint.
Az április 11. és május 11. közötti reprezentatív felmérést Magyarország mellett Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában végezték, mindenhol ezer ember telefonos megkérdezésével.
A kutatás fontosabb megállapításait a Nézőpont Intézet ügyvezetője, Fodor Csaba ismertette A közép-európai összefogás jövője – Három tenger, visegrádi négyek, lengyel-magyar tengely című nemzetközi konferencián, melyen előadást tartott mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
A felmérés szerint a V4-ek együttműködéséről a csehek, lengyelek, magyarok és szlovákok körében tízből nyolcan hallottak, és csaknem kétharmaduk (65 százalék) fontosnak tartja azt.
A Három Tenger Kezdeményezésről a kilenc vizsgált országban – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária – ugyan jóval kevesebben hallottak – tízből ketten -, ám ezt a partnerséget is csaknem azonos arányban (64 százalék) tartják fontosnak.
A kelet-közép-európai országok egymásról alkotott képe pozitív, minden ország megítélése 54 százalék feletti mértékben kedvező e körben. Kétharmadnál is többen szimpatizálnak a csehekkel (81 százalék), a szlovákokkal (75 százalék), a lengyelekkel (73 százalék), a szlovénekkel (71 százalék), valamint a magyarokkal (69 százalék) és a horvátokkal (67 százalék).
Magyarországgal a közép-európai régióban átlagosan 78 százalék erősítené, vagy legalábbis szinten tartaná a politikai kapcsolatokat, míg a gazdasági kapcsolatokat nézve ez az arány 82 százalék.
A régió országainak polgárai továbbra is az európai uniós tagság pártján állnak, a megkérdezettek körében ez az arány átlagosan 75 százalék. Leginkább a lengyelek és a románok (84 százalék) elleneznének egy esetleges kilépést, míg a horvátok és a csehek negyede (24-28 százalék) kilépéspárti.
A magyarok kétharmada (68 százaléka) szintén az uniós tagság pártján áll. Az Európai Unió brüsszeli vezetésével viszont Románia kivételével minden vizsgált államban elégedetlenek, átlagosan másfélszer többen (53 százalék), mint ahányan elégedettek (36 százalék).
A kutatás szerint a régió egységét mutatja, hogy a megkérdezettek háromnegyede (74 százaléka) elutasítja a kontinensen kívülről induló bevándorlást, kétharmaduk (65 százalék) szerint meg kell őrizni a keresztény kultúrájú Európát, míg háromötödük (60 százalék) ellenezné az európai egyesült államok esetleges létrejöttét – áll a kutatás összegzésében.
(mti/Flevidék.ma)
