Brüsszelben találkoznak az uniós tagállamok állam- és kormányfői, a tanácskozáson a közösség középtávú jövőjével foglalkozó munkacsoportot állítanak fel. A tervek szerint a Nyugat-Balkán ügye is napirendre kerül az egyeztetésen.
Egyes értesülések szerint akár a Szerbiának nyújtandó tagjelölti státus is felvetődhet a munkacsoport megbeszélésén, valamint feltehetően Koszovó helyzetének békés rendezéséről is tanácskoznak az uniós politikusok.
Az uniós reformszerződés tegnapi lisszaboni aláírása miatt szokatlanul rövidnek és lényegében tét nélkülinek ígérkezik a csúcstalálkozó, amelyen Gyurcsány Ferenc kormányfő és Göncz Kinga külügyminiszter is részt vesz. Az egyeztetés fő nyertesének Franciaország tekinthető, ugyanis két ponton is – az említett munkacsoport létrehozásával, illetve a bővítési folyamattal kapcsolatos konklúziók mellőzésével – Párizs igényei teljesülnek.
A vezetők előre láthatóan kinyilatkoztatják, hogy az EU kész vezető szerepet játszani a koszovói rendezés hátralévő részében is, és akármi is lesz a végső státus, az nem tekinthető precedensnek. Utóbbi azért fontos, mert a koszovói függetlenség ellenzői, köztük Oroszország, a más európai országokban fenyegető dominóhatással – az elszakadni vágyó kisebbségek függetlenségi törekvéseinek fölerősödésével – érvelnek. Megerősíti az EU azt is, hogy felgyorsítja egy koszovói rendőri és igazságügyi művelet előkészületeit. A mintegy ezernyolcszáz fős kontingens küldéséhez elvileg az ENSZ felkérése kell, de az uniós felfogás szerint a már létező biztonsági tanácsi határozatok elegendő jogalapot biztosítanak hozzá.
Magyar Hírlap
