Beszélgetés Erdélyi Géza református püspökkel
Az egyházvezetés új koncepciója sok vita, vizsgálódás, együttes útkeresés és vívódás közepette forrt ki, formálódott, jött létre. Így foglalható össze: minden református felelős minden reformátusért. Ez természetesen túlmutat egyházunk keretein. 
Minden református felelős minden reformátusért
Püspök úr, lassan szolgálatod második szakasza is lejár, és vár rád a megérdemelt pihenés. Hogyan értékeled az eltelt tizenegy évet, egyházunk életének folyamatát, és saját irányító munkádat benne?
– A kérdés nagyon személyes jellegű, ennek megfelelően kell válaszoljak rá. Attól függ, milyen mércét használunk. Igyekeztem a maximumot nyújtani, mindent megtenni, amit az ember megtehet. Erre esküdtem beiktatásom alkalmával. Azt azonban hamar fölfedeztem, hogy néhány ellenfelem nyílt vagy rejtett támadásai nem szolgálhatnak értékelésem kritikai alapjául. Ha ezek alapján vizsgálódnék, az eredmény valótlan és megtévesztő lenne. Érthető viszont, hogy teljesen új kormányosi koncepcióra volt szükségünk. Az egyházvezetés új koncepciója sok vita, vizsgálódás, együttes útkeresés és vívódás közepette forrt ki, formálódott, jött létre. Így foglalható össze: minden református felelős minden reformátusért. Ez természetesen túlmutat egyházunk keretein.
Viszont, és ezt nyomatékosan hangsúlyozom, az egészséges, javító szándékú, előremutató kritikát mindig is igényeltem, elfogadtam, hasznosnak tartottam, és biztosítottam a koncepció megvalósításának lehetőségét. Ilyen légkörben nevelkedtem, és jó tapasztalatokat szereztem benne. Hála Istennek mind a családom, mind jó barátaim és munkatársaim bírálataikkal, meglátásaikkal, vállalásaikkal nagy segítségemre voltak. Legfiatalabb lelkésztársaim is mindig nyíltan szólhattak előttem. A bizalom fontos, de a bizalmi légkört meg kell teremteni, fenntartásával törődni kell. Tudjuk, hogy mindaz, ami emberi, egyben viszonylagos. Munkámmal elégedett soha sem voltam. Sok pozitív eredmény és kifejezésre juttatott méltatás ellenére sem, mert a Szentírásban van egy igazabb normarendszer, melynek lényege az, hogy igazán jó és áldásos csak az, ami Istennek tetsző. Én ehhez igazodtam. Ami pedig a teljesítményt illeti, abban az igei mérték így hangzik: Ha minden kötelességeteknek eleget tettetek, mondjátok ezt: „haszontalan szolgák vagyunk, (csak) azt tettük, ami kötelességünk volt” (Lk. ev. 17, 10). Az én esetemben ez másfélmillió kilométert és napi 15–16 órás munkaidőt jelent. Konkrétan? Azt kérded, mégis mit értünk el Isten segítségével? Mind a két ciklusban volt munkaprogramunk, voltak kitűzött céljaink, amelyeket messze túlnyomó többségükben, hála az Úr Istennek, teljesítettünk.
Már az is nagy és újszerű lehetőség volt, hogy távlatosan tervezhettünk. Íme, néhány elért cél és eredmény:
A. Egyházigazgatás, alkotmány, törvények
– Törvények: a közoktatásról, egyházunk segélyalapjáról, zsinatunk tanácskozási szabályzatáról és ügyrendjéről, a lelkészi szolgálatról, a püspök és főgondnok, valamint a püspökhelyettesek és a főgondnokhelyettesek választásáról, egyházunk szeretetszolgálatáról, az egyházi tisztségek betöltéséről, a Lelkészképesítő Bizottság szervezeti és működési szabályzatáról, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjéről és az általános választási törvény.
Néhány teljesített feladatot részletesebben kibontok.
– A szabad és független egyházi lét visszaállítása és jogi megalapozása, az egyház és az állam kapcsolatának egyházunk érdekeit nem sértő rendezése. Ez már korábban beindult folyamat volt.
– A zsinat-presbiteri elv megújítása és érvényesülésének biztosítása, az ezzel kapcsolatos törvényes rendeletek meghozatala, betartása és betartatása. A testületi vezetés és döntés felelősségének vállalása, azaz a tekintélyelvű „egykéz-rendszer” megszüntetése.
– A lelkipásztorok jogállásának rendezése.
– Az egyházi szervezetek működésének törvényi szabályozása, anyagi feltételeik folyamatos biztosítása. A gyülekezetek, egyházmegyék jogainak helyreállítása, amely viszont újszerű gondolkozást igényel.
– Új bizottságok létrehozása, működtetése.
– Alapítványok létrehozatala és működtetése.
– Diakóniai Központ kiépítése.
– Egy központi zsinati, illetve püspöki székház biztosítása, amely ma már egyetemes egyházunk tulajdonát képezi. Ez erőnket már-már meghaladó feladat volt.
– Az Egyesült Protestáns Gimnázium épületének végleges visszaszerzése.
– Különböző szinten működő egyházi hivatalaink modern technikával történő folyamatos ellátása.
– Épület vásárlása, illetve a költségek előteremtése a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteményei számára.
– A restitúció sikeres véghezvitele együttműködve az egyházközségek képviselőivel.
– Konfiskált templomaink visszaszerzése.
– Több üzenetet hordozó losonci templomunk, valamint
– a komáromi árvaház épületének visszaszerzése.
Mindezek komoly együttműködést jelentettek a különböző szinteken munkálkodó képviselőkkel és az egyházközségi, egyházmegyei elöljárókkal.
– Egyetemes egyházunk szervei tanácskozási rendjének megváltoztatása, annak jogi szabályozása. (Pl. a Zsinat nem háromévente egyszer, hanem évente kétszer ülésezik.) És mindezeken túl mint legfontosabb feladat a hitélet elmélyítése, a közösségben való gondolkozás fejlesztése. Ez szembefordulást jelent a szélsőséges önző gondolkodással.
– Támogatás biztosítása kezdő és nehéz helyzetben működő lelkészeink számára.
– Támogatás biztosítása teológiai növendékeink számára. Ezek személyes vállalások.
– Ösztöndíjak biztosítása Hollandiában, Németországban, Svájcban, Magyarországon, Ausztriában stb.
B. Szeretetintézmények:
– Nagyon fontosnak tartottuk a belmissziói és diakóniai munka beindítását, illetve lendületének jelentős fokozását. Ez folyamatban van.
– A gyülekezeti diakóniának mint egyházunk legfontosabb, leghatékonyabb és legnagyobb kiterjedésű szeretetszolgálatának szervezése. Ennek megvalósítása elkezdődött, tovább fejlesztése az egyházközségek és egyházmegyék elöljáróinak feladata.
– Megnyitottunk két diakóniai központot (Jóka, Hanva), mindkettő működik, bár nyugodt fenntartásuk rajtunk kívülálló okok miatt bizonytalan. EU-s alapokból egyelőre nem meríthetünk.
– Épület- és telekvásárlás rozsnyói alapiskolánk számára, anyagiak biztosítása. Ez is személyes vállalás volt.
C. Oktatási
intézményeink, iskoláink:
Összesen kilenc van: Alistál; Komárom – katechéta –, majd lévitaképző, utána Calvin János Teológiai Akadémia, majd akkreditált teológiai kar; Kassa, Léva és Rimaszombat – gimnázium; Rozsnyó, Vaján; Érsekkéty – alapiskola és óvoda; Martos – alapiskola.
Mindegyik fenntartásában aktívan részt vettem és veszek. Teológiánk akkreditáltatását, amely sokéves folyamat volt, egyházunk részéről gyakorlatilag Molnár János dékánnal küzdöttük végig, de nagyszerű világi segítőink és támogatóink is voltak. Őszinte köszönet illeti őket. Megjegyzem, egy elvetélt kísérlet már korábban, előttem is volt, de arról most nem szólok. Több alapiskola és óvoda létrehozatalára lett volna, van is igény, ám a fejkvótás rendszer nem kedvez, lehetetlenné is teszi létesülésüket. Három iskolánk esetében így is állandó finanszírozási problémáink vannak. Ehhez a fejezethez tartozik két tanulmányi központunk: Deregnyő és Jóka. Az utóbbi anyagi költségeit teljes mértékben Uwe Martin Schmidt lelkész testvérem biztosította. Jókán például évente 34–36 rendezvény valósul meg, közülük több nemzetközi jellegű!
Koncsol László
(Szabad Újság)
