A szlovákokkal és a szlovénokkal könnyebb együttműködni, ám az osztrákok nagyon védik a piacaikat * A határ menti szlovákiai cégek, vállalkozások sokkal offenzívabbak hazánkban, mint a mieink a szomszédos országban. S a közhiedelemmel ellentétben a tavaly év végi határnyitást követően nem települnek át tömegével magyar vállalatok a szomszédba, sőt, inkább ők jönnek hozzánk önálló céget vagy vegyes vállalatot alapítani, különösen a bútorkereskedelem és építőanyag-ipar területén – állítja Dombi András. Elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–szlovák tagozatának elnöke szerint a szlovákok nagyon komoly piacot látnak hazánkban, s miután ők alacsonyabb költséggel termelnek, az áruikat olcsóbban tudják nálunk piacra dobni. Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke viszont azt mondta: bár a határnyitás nyomán felélénkültek az üzleti kapcsolatok, számolni kell a veszélyekkel is, amelyek a gazdasági környezet, az adórendszer különbözőségéből fakadnak. Szlovákia előnyben van e téren, így – különösen az abaúji, edelényi, zempléni térségből – sok vállalkozás költözik a határon túlra vagy fontolgatja ezt. Több magyar település számára Kassa jobban megközelíthető, mint Miskolc.
Más ellentmondás is van, vegyes a magyar gazdasági vezetők, vállalkozások, önkormányzatok megítélése, hogy a határ menti települések, régiók miként tudnak élni a helyzetük adta lehetőséggel, s mindez milyen kockázatokat rejt magában.
A zalai kamarai elnök, Mazzag Ferenc szerint Szlovénia magyarlakta vidékeivel kiváló a kapcsolat. Bár a szomszéd ország vállalkozásai is megjelentek nálunk, jellemzőbb az ellenkező irányú mozgás. Ám többnyire csak alvállalkozóként jönnek, s gyakran gond van a fizetési fegyelemmel. Ilyenkor a két kamara együttműködésével keresik a megoldást.
Ugyanakkor az osztrákok nagyon védik a piacaikat – mondja Mazzag. Gyakran a kinti kamarák és a szakszervezetek gátolják meg a magyar cégek munkáját; az egyéni vállalkozók könynyebben megtalálják a lehetőségeket. Ugyanakkor az osztrákok elszipkázzák a szakembereket, ráadásul főleg azon szakmák képviselőit – így építő- és gépipari, idegenforgalmi dolgozókat –, amelyekből nálunk is hiány van. Elképesztő – állítja az elnök –, hogy a magyar munkaügyi kirendeltségek is ajánlanak külföldi állásokat, ahelyett, hogy hazai munkahelyi igényekre hívnák fel a figyelmet.
A Győr-Moson-Sopron megyei kamara titkára is érzékeli az osztrákok ódzkodását. Dinnyés Előd szerint most még adminisztratív eszközökkel megakadályozhatják, hogy magyar vállalkozások dolgozhassanak náluk. Ezt csak akkor teszik lehetővé, ha a magyarok Ausztriában alapítanak céget. Vagy olyan nem túl elegáns módszerhez folyamodnak, hogy nem építenek ki olyan utakat a határig – ez különösen Fertőrákos térségére igaz –, amelyeken személygépkocsival is át lehetne kelni. A szomszédos szolgáltatók ugyanis tartanak attól, hogy így még több kuncsaftot veszítenek.
Ennek ellenére a nagyobb utakon zavartalanul folyik a kétirányú forgalom, a magyar fogorvosok, fodrászok, kozmetikusok továbbra is jól járnak az osztrák ügyfelekkel, az osztrák boltvezetők pedig a magyar vásárlókkal, hiszen számos termék ott már olcsóbb, mint nálunk.
ABCs – Világgazdaság
