Az EP támogatja a Bizottság egészségügyi fehér könyvét, ugyanakkor hiányolja a konkrét célkitűzéseket például az antibiotikum-fogyasztással, a fogyatékosság egységes meghatározásával, a szervezett védőoltások kiterjesztésével és a betegségmegelőzéssel kapcsolatban. A képviselők szerint túl nagy a különbség a régi és az új tagállamok egészségügyi mutatói között: A születéskor várható élettartam a nőknél átlagosan 9, a férfiaknál pedig 13 évvel alacsonyabb az új tagállamokban, mint a régiekben.
Az Európai Bizottság 2007 végén fogadta el „Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013” című fehér könyvét. Az EP 554 igen, 23 nem, 221 tartózkodó vokssal, csütörtökön megszavazott jelentése üdvözli az ebben szereplő elveket és intézkedéseket, ugyanakkor „sajnálja, hogy a fehér könyv nem tűz ki konkrét, számszerűsíthető és mérhető célokat, amelyek megvalósítása révén kézzelfogható eredmények születhetnének.”
Európa-szerte nagyon sok antibiotikumot fogyasztanak, ezek viszont a baktériumok ellenállóbbá válása miatt egyre kevésbé hatásosak. Ezért a parlament csak a legszükségesebb esetekre korlátozná az ilyen készítmények használatát, és vénykötelessé tenné őket. A jelentés szerint egyes tagállamokban más országokhoz képest háromszor-négyszer több antibiotikum fogy, a fokozott mobilitás és a turizmus pedig növeli a rezisztens baktériumok terjedésének kockázatát. Ezért – vélik a képviselők – közös fellépésre van szükség, melyet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak kellene koordinálnia.
Az Európai Bizottság „egészség mindenkinek” koncepciója szellemében az EP azt szeretné, ha a tagállamok közös definíciót fogadnának el a fogyatékosság meghatározására, és ez a definíció magában foglalná a krónikus és daganatos betegségekben szenvedőket is.
Emellett a parlament az elhízás mellett az alultápláltságot is kiemelten kezelné az uniós egészségügyi kutatásokban és az egészséges életmódra történő nevelésben. A jelentés szerint tovább kell javítani a terhesség és a szoptatás alatti alkohol- és kábítószer-fogyasztás, illetve dohányzás veszélyeiről való tájékoztatáson, illetve fokozni kell a lakosság tudatosságát a nem kívánt terhességek megelőzése és a nemi úton terjedő betegségek elkerülése területén.
Betegségmegelőzésre a tagállamok többségében az egészségügyi költségvetésnek csak töredéke, körülbelül 3 százaléka jut évente. Pedig hatékonyabb megelőzési politikával sokkal jobb eredményeket lehetne elérni, hiszen a betegségek negyven százaléka az egészségtelen életmód miatt alakul ki, a rákbetegségek egyharmada pedig megelőzhető – áll a jelentésben.
A képviselők szerint „jelentősen fokozni kell a betegségmegelőzési erőfeszítéseket és – ahol hatékony termékek állnak rendelkezésre – a szervezett oltásokat”. A képviselők szerint ezért programot kell kidolgozni többek között az egészségügyi mutatók uniós szintű rendszerének kidolgozására és az egészséges életmód erőteljesebb népszerűsítésére. Az EP jobban támogatná az esetleges határokon átnyúló egészségügyi veszélyekre – például járványokra, biológiai terrorizmusra – való felkészülést és a gyógyszerhamisítás elleni harcot. Emellett – vélik a képviselők – erősebben kellene támogatni az uniós szintű kutatás-fejlesztést és a bevált gyakorlatok cseréjét, különösen a szűrési programok és a súlyos betegségek felismerésének és kezelésének területén.
A régi és az új tagállamok között egyes betegségek és egészségügyi problémák előfordulásánál olyan nagy a különbség, hogy gyakorlatilag „egészségügyi vasfüggönyről” beszélhetünk. A születéskor várható élettartam a nőknél átlagosan 9, a férfiaknál pedig 13 évvel alacsonyabb az új tagállamokban, mint a régiekben. A csecsemőhalandóságnál pedig hatszoros a különbség. Ehhez hasonlóan a rák túlélési esélyei is jóval nagyobbak a régi tagállamokban. A parlament ezért erőteljesebb fellépést szeretne az egészségügyi egyenlőtlenségek ellen.
EPsajtószolgálat
